Keresés ebben a blogban

2008. szeptember 6., szombat

Az "igazi" Magyar Charta.

Stop! Helyben vagyunk. Már van kóser "Demokratikus Magyar Chartánk!"

Most hallgatom a rádióban, hogy máris háromszáz jelentkező van. Gondolom a "magyar" értelmiség színe - java. Nem bosszankodom, csak elgondolkodom e hírrel kapcsolatban, "saját" Magyar Chartám sanyarú sorsán. 2004-ben írtam első változatát és ez évben határoztam el "tatarozását". Hát ehhez nem csatlakozott senki sem, egysem!

Csupa hülyeséget írsogáltam volna? Könnyen meglehet. De abban nem tévedtem, hogy valamiféle chartára szükség van. Őszintén szólva eszembe jutott a szépemlékű [esernyővel oltalmazott] "Demokratikus Charta" példája is. Lám most Gyurcsánynak is eszébe jutott. Gyurcsánynak, akinek kifelé áll a szekere rúdja. Bukott ember a szó erkölcsi és politikai értelmében egyaránt. Már azok [SZDSZ] is vesztére esküsznek, akikre hallgatott, akik ezáltal tönkretették.


És mégis, ez erkölcsi hulla teteme fölött nem csupán dögkeselyűlk gyülekeznek, hanem héják és galambok is, hogy vijjogásukkal, szárnyaik verdesésével elhárítsák a vészt és segítsék a továbbélésben, vagy legalább meghosszabbítsák az agóniát, hátha az életbe fordul vissza a tetszhalál.

Meg kell mondanom irígylem a liberális [zsidó] értelmiséget [akiket állandóan szapúlok], sőt bizonyos értelemben bámulom is őket. Eszembe jutnak ugyanis Horthy emlékiratai, aki beszámol arról, hogy amikor - Estorilban - bekopogott ajtójukon a nyomor, egy csekk érkezett... A zsidó Chorin báró küldte és aztán minden hónapban... A megélhetéshez kevés volt, az éhenhaláshoz azonban sok. Az emigráns "magyaroknak" ilyesmi nem jutott eszükbe, holott közülük nem mindenki volt szegény.

De vissza a Chartához. A Fletó-Charta életrehívását - úgymond - az indokolja, hogy az elmúlt 18 évben a demokrácia és intézményei még sohasem voltak olyan súlyos veszélyben, mint manapság. Szó - ami szó, ez a "demokrácia", hál' istennek, tényleg veszélyben van, az utolsókat rugja. csakúgy mint maga a Fletó.

[A "demokrácia" mint gyüjtőfogalom egyébként néhányszáz magyargyűlölő zsidó értelmiségit és kb. ugyanennyi - a zsidónál is rosszabb - "magyar" értelmiségit takar.]

De, kérdezem tisztelettel, az elmúlt 18 évben a magyarság egészét fenyegette e olyan súlyos veszély, mint napjainkban? És ha az én Chartám senkinek se' kell, hol van az aki "merész ajakát hadi dalnak eresztvén a riadó vak mélységet felverné szavával" , vagy Chartájával.

Nincs ilyen. És tudják, miért nem? Tudják, de sunnyognak! A "magyar" olyan fajta, hogy kést vág annak a hátába, aki azzal akar "kitünni", hogy segíteni próbál másokon.


Most mondhatnám Madách Imrével:

E gyáva népet meg nem átkozom,
Az nem hibás, annak természete,
Hogy a nyomor szolgává bélyegezze,
S a szolgaság vérengző eszközévé
Sülyessze néhány dölyfös pártütőnek.
Csak egyedül én voltam a bolond,
Hivén, hogy ilyen népnek kell szabadság.
Mondom, mondhatnám, de nem mondom, mert nem vagyok olyan marha, hogy ilyesmiket mondjak. Szó sincs ugyanis nyomorról! Az általam olyannyira utált, megvetett "karizmatikus" értelmiségről van szó. Őket - rohadt mentalitásukat - testvéröcsém egykori professzora jellemezte eképpen: "tudja Szeszák, tízezer forint fizetésen felül már minden forint számít."

Hát' nem lövöm tökön magam "saját chartám" miatt. 77-éves vagyok és mi lehet még nekem hátra, tíz - húsz év (?). Miben reménykedjek hát? Hát reménykedem még valamiben, abban hogy megérem - megrohadtok. Ha, nektek is köszönhetően, Magyarország Új Izrael lesz, nem lesz már rátok szükség. Ki fognak benneteket írtani, ahogy a hódító mindíg kiirtja a meghóditott nép tudathordozó rétegét. Ti ugyan semmiféle nemzeti tudatot nem hordoztok, de mégis - biztos ami biztos.

És ezúton üzenek nektek valamit. No nem azt, amit valójában gondolok, csak annyit: rohanjatok a Chartát aláírni!
Sz. Gy.

2008. augusztus 27., szerda

Madarat tolláról



Orbán nyaral. Napozik. Kérdezném, minek hisz bőre [nem szezonálisan] barna amúgy is. De hát ő Amerikában nyaral. Az a besugárzás, ami ott éri, leégést okoz. Persze nem neki, hanem nekünk – magyaroknak.

Ma reggel [az egyre fölényesebb, türelmetlenebb] Adurák Csabával csevegett a TV2 műsorában. Elmesélte az - ezúttal csupa mosoly - szépfiúnak, hogy ifjabb Bush elnök úrhoz készül, akivel „régi jó barátságot ápolnak”. A baráti találkozó remélt haszna az, hogy Magyarországon is „bevezessenek olyasmiket, amiket Amerikában találtak ki és nálunk is használhatók”. Ezúttal sem mondta, hogy pontosan mire gondol. [Máskor sem szokta megmondani, mire gondol.]

Orbán újabban valósággal tüntet Amerika iránti lojalitásával [legutóbb a grúziai válság kapcsán tette].

E tüsténkedés emlékeztetett valamire. Hát persze! A halhatatlan Karinthy Frigyes „Így írtok ti” c. szatírájában Tóth Árpád és Ady Endre viszonyát jellemezte ekképpen.


"Mester, egy ifjú agg, setétlő, béna, sánta
Szól félszegen feléd, motyogva és szelíden:
Kinek halk nyála folyt, borongó, furcsa ívben
Olvasva énekid a vénhedt utcasárba...
S ki elmekegte őket, nyifegve csendesen,
S halk, holdas esteken, vetvén a keshedt ágyot
Te szent nagy Fenekedbe beléomolni vágyott
Málé kis inasod én szörnyű Mesterem."


Honnan ez a nagy szimpátia? Viselt dolgaik és megnyilatkozásaik ismeretében annyit mindenesetre megállapíthatunk, kettejükben van valami közös: az erkölcsi értékek iránti teljes közömbösség [morális insania].

Erre, Bush esetében, abból lehet következtetni, hogy köztörvényes bűncselekmények miatt több mint kétszáz eljárás folyik ellene. Az „Impeach Bush” Amerikában a legismertebb fogalmak egyike.

Ezen túlmenően Bush politikai bűnöző is, ha úgy tetszik háborús bűnös, akit ugyanolyan joggal és ugyanolyan módon illene felkötni, ahogy ezt a győztes hatalmak a nürnbergi per egyes vádlottjaival tették.

Ez eddig tiszta sor. Mint ahogy az is, hogy Orbán csöppet sem finnyás. Mentális hasonlóságuk barátságuk felhőtlen voltát garantálja, hosszú távra.

Csakhogy.

Orbán követői, helyesebben imádói, olyan körökből verbuválódnak, ahol a fehér glaszékesztyűt jóformán az ágyban sem illik levetni. Ahol sikk a vallásosság, szólam az erkölcsösség és erény a "hazafiság". E jámbor lelkekben fel sem merül (?), hogy Amerika érdekei esetleg ellentétesek lehetnek a magyarság létérdekeivel?

Arra lennék kíváncsi, hogy az a sok finom úr és hölgy, akik egymás tyúkszemein tapodva igyekeznek az Orbánt „támogató íveket" aláírni, ilyenkor mit szólnak bálványukhoz? És mit szólnak önmagukhoz, ha tükörbe néznek. Nem támad köphetnékjük?

A kérdés egyáltalán nem költői!

A Holocaust ideológia művelői halálos bűnnek bélyegzik már keresztény passzivitást, az erkölcsi közömbösséget is, ha róluk van szó. Sőt e bűnöket rávetítik az utódokra is, és nemcsak hetedíziglen.

A Második Világháború után a "civilizált" európai országokban bestiálisan kegyetlen megtorlást alkalmaztak a „kollaboránsokkal” szemben is. Ezt a fogalmat az elképzelhető legtágabban értelmezték. Kollaboránsnak minősült a kurva, aki a németekkel lefeküdt, és mindenki más, aki őket bármilyen egyéb módon, kiszolgálta.

Nos, aki prostituálja magát az „orbán kurzusban” számot vethet azzal, hogy [legalább] kopaszra nyírják.
Sz. Gy.

2008. augusztus 24., vasárnap

Gyermektápszer Batumiba...

Óh a jóságos Uncle Samu bácsi! Érzékeny lelkén viseli a grúz kisgyermekek sorsát. Gyermetápszert szállit Batumiba. Igaz, hadihajókkal, dehát az U.S. Navy mindenütt készenlétben áll, hogy segithessen hasonló helyzetekben. [Ezért tartják fent.] Meg a hadihajók gyorsabbak is, mint az élelmiszer szállitó teherhajók. Nem csodálkoznék ha egy - két repülőgéphordozót is befognának erre a célra, hisz biztos sok az éhező gyermek, sok tápszerre van szükség. A grúziai gyermekéhezésnek ugyan ellentmondanak személyes tapasztalataim, dehát Samu bácsi nyilván jobban tudja.

[Jártam Grúziában. A csodás Georgia az ókori, a középkori és az újkori világ, többek között a Szovjetunió, éléskamrája volt. Ha gyermekeim éheznének kiküldeném őket a házikertbe, ahol tucatnyi csodálatos gyümölccsel csillapíthatnák éhüket. A kisebbek táplálására pedig, ha netán kevés lenne az anyatej, csak meg kellene fejni a kecskét. Amúgy sok nép történetében vannak feljegyezve éhinségek. Grúziáról ilyesmit soha sem hallottam, soha nem olvastam.]

Az ám a gyermekek!

Emlékezzünk csak az Irak ellen elrendelt és szigoruan betartott, betartatott, amerikai [!] embargóra. Ez kiterjedt mindenre, a gyermektápszerekre, sőt az életmentő gyógyszerekre is! Ezeket Irak olajkincséből meg lehetett volna vásárolni. Csakhogy Irakot exportálni sem engedték, nemcsak importálni. Hja' ilyen az embargó.

Közben, óvatos becslések szerint is, ötszázezer [!!!] gyermek halt meg Irakban alultápláltság, vitaminhiány és - gyógyszerek hiányában nem kezelhető - betegségek következtében.

A "human rights" összes kirakatintézménye hallgatott, tüntetően kussolt. A blokád humanitárius okokból való áttörésére sem mert vállalkozni senki.

Már többször utaltam rá, mit mondott a vérszomjas zsidó szuka Madelaine Albright "asszony", az USA akkori külügyminisztere, erről a dologról.

Szerinte megnövekedett gyermekhalandóság elfogadható "ár" volt a blokád céljához és eredményéhez képest.

Az amerikai gengszter-politikusokkal nem foglalkozom, kivülesnek a hatókörön. De a "magyar politikusok"! A hupikék törpike, Orbán, egyenest karikát akar fűzni az orosz medve orrába. Albraight kollegája, a kócos Göncz Kinga, pedig a dolog "sokoldalú mérlegelése" mellett tör lándzsát.

A számonkérés azokat érheti el, akik "Amerikához lojálisak", ahogy ezt pl. Orbánról egy SZDSZ-es politikus, T.G.M. megállapitotta. Gyilkosok között az is cinkos, aki néma. De ezek pofáznak...

Sz. Gy.

2008. augusztus 21., csütörtök

Post festam. Rémek reggele.

Istenigazából most gurultam dühbe Ormós Mária "forradalom, versus demokrácia, elmélete" miatt. Lásd lentebb.

Eljött, majd elmúlt a nagy nap, a Biblia évében Szent István napja.

A királyi tévé egész álló nap nyomta a képet, zenét, szöveget. Hiába no’ Gyurcsánynak is tetszik a nagy király szellemisége, hisz ez a szellemiség, ezer év óta, minden nemzetnyomorító rezsim „alkotmányos” alapja.

Lezörgött minden szép és jó, ami a magyar szíveket melengeti, szemeket gyönyörködteti. Egy két apró változás azért volt. Fletó a kormány-batárokon Pestre szállíttatta az általa kiválasztott - tojástalan - ünneplőket, costet was costet. Lássuk be, mindez hülyeség, de azért van benne rendszer. Ez a megoldás ugyanis pártsemleges. Lehet hogy Orbánnak is szüksége lesz majd rá, néhány évi eurokompatibilis uralkodás után.

A másik, hogy nem volt „ott” a Korona [másolata]. Ez magas labda Orbánnak, aki második királyságát nyilván azzal kezdi majd, hogy visszaállítja [nem létező] jogaiba az ereklyét és ezzel legalább egy évre kiikszelheti a kevésbé fontos tennivalókat.

Aztán az egyházi ünnep! Erről fórumom egyik írója – olvasója a következő helyszíni tudósítást küldte.

"A körmenet és a szentmise valami orwelli állapotot idézett. Az elkordonozott Bazilikába egy muslica sem juthatott be. A perselyvivők is a beléptető kapun közlekedtek. Az atyák a kordonon keresztül áldoztatták a híveket [rácson át a büntetés-végrehajtási intézetekben sem veszik magukhoz Krisztus testét az őrizetes hívek]. A kordon borzasztóan szomorú kellék egy misén. Már kezdek kételkedni: Regnum Marianum, vagy az ördög országa ez? A szertartás közben bagózó rágógumizó smasszerek mintha a pokol redves bugyraiból vigyorognának kifelé. Érdemben. Ilyen langyos „szentbeszédet” ebben az évezredben még nem hallhattunk. Néhány év múlva tizenöt emberrel sétáltatják meg Szent István szellemét ebben a nyüves országban (?!)"

A nép, az istenadta nép, a Duna partján élvezte a cirkuszt [circenses], feledve hogy egyre kisebb és egyre drágább lesz a kenyér [panem], amely szintén szimbóluma lenne augusztus huszadikának, de már nem emlegetjük, mert kellemetlen asszociációkat gerjeszthet. Nem is beszélve a Népszabadságról, amely kifejtette, a kenyér rangját vesztette, mert legtöbben „fogyóznak”. De ha így van, minek gajdolják a hívek: „test már a kenyér, a bor igaz vér”. Hej’ [zsidó] hercegprímások itt az ideje, hogy átírjátok a zsoltároskönyvet. A pászka elmenne, mert az nincs a fogyózók tilalmi listáján és egyébként is kosher, mint ti magatok.

De hát a fontos és egyben jelképes dolgok egy „echte” demokráciában nem ott történnek, ahol egymillió ember tolong, hanem a „demokrácia szentélyében” a parlamentben. Itt viszont Kulcsár Kálmán, egy volt kommunista kormány volt igazságügyi minisztere, kapott plecsnit. Na, miért? Hát „a demokratikus alkotmány kidolgozásáért” [sic!] És közben kivel parolázott ez az úriszabó? Hát Kun Béla unokájával Mekk Elekkel, aki az Alkotmánybíróság nevű javító műhelyben évekig toldozgatta – foldozgatta az úriszabó fércmúvét: a magyar, demokratikus, sztálini alkotmányt. Így ráz a kéz – kezet, ill. mos a kéz - kezet.

Aztán, ahogy lenni szokott, a nagy ünnepet dolgos hétköznap követi. Igen. Ma [21-én] reggel a tévében folytatódott a nemzeti agykéreg sejtjeinek pusztítása.

Két rémalak beszélgetett, a beszédhibás – orrpolipos Bethlen János és a hitlernyálazó Ormos Mária.

És miről folyik a csevely? Hát a forradalmakról és a demokráciákról. Jóllehet - huszadikán – a koronás címer és a szentistváni „állameszme” kiütéssel győzött a Kossuth címer és a ’48-as forradalom szelleme fölött, a kéregirtó párka tovább irtotta a nemzettudat sejtjeit.

A banya vadonatúj, de az eddigieknél jóval primitívebb, tézissel rukkolt elő.

A lényeg . ’48 idusára már megalkották pozsonyi törvényeket, a forradalomra már nem lett volna szükség (!). A problémákat a parlament „szentélyében” kellett és lehetett volna megvitatni, ill. megoldani. Odacsippentett a Francia Forradalomnak is. Nem kellett volna ezreket és a királyi házaspárt is kivégezni. [Nesze neked Marseillaise.]

Őszintén szólva, fogalmam sincs arról, hogy magukat történelemtudósnak valló egyének mit képzelnek azokról, akik nem történelemtudósok. Mindenesetre az Ormós nyilatkozat arcátlansága minden emberi mértéket messze alulmúl.

A Francia Forradalom és a magyar '48 után következik ugyanis az 1917-es Nagy Okt. Szoc. Forr. és nem sokkal utána a magyar '56.

A '17-es azzal kezdődött, hogy a Cár lemondott (!) és megalakulhatott a polgári (!)Ideiglenes Kormány, Kerenszki vezetésével. Jellemző epizód, hogy a polgári (!) forradalmat ünneplő menetben felvonult a cári testőrség is. [Szegény hülyék, az életükkel lakoltak naivitásukért.] A kormányt azért nevezték "ideiglenesnek", mert egy alkotmányozó nemzegyűlést akartak összehivni. A "végleges" kormány a létrehozandó alkotmány rendelkezései szerint alakult volna meg. Adva volt tehát a "szentély" ahol meg lehetett volna vitatni és oldani - á la ormosmária - a felgyülemlett súlyos problémákat. De ezt a bolsevikok nem várták meg. Fegyveres puccsal megdöntötték Kerenszki kormányát, egyuttal szétzavarták az ideiglenes nemzetgyülést is.

És itt lép a képbe az "antiszemitizmus". Mára történelmileg bizonyított tény, hogy a "forradalmi élcsapat" csupa zsidókból állt, akik a Kelet Newyorki Kehillah "védőszárnyai" alatt szerveződtek gyilkos kommandóvá Trockíj "elvtárs" vezetésével.
A "Forr." célja az orosz polgárság, értelmiség és papság totális megsemmisítése volt. Elvégeztetett. A hagymázos, őrült, nemibeteg, szadista Lenin ebben a játszmában csak stróman [strohmann] volt. Trockijt a zsidó marxista, liberális, stb. értelmiség ma is tiszta, lánglelkű forradalmárként, mártirként siratja - bálványozza [mivel Sztálin bosszúló keze, Ramon Mercader jégcsákánya képében, szétzúzta a koponyáját].

[Ma is őrzöm Lukács (Lhokacs) György bársonyba kötött, Lenint dicsőitő könyvét. Itt és most azonban ezzel már külön nem bosszantom fel magam.]

Tehát, Ormos Mária! Hogy illik bele történelmi tablójába az oroszországi zsidó "forradalom", mint történelmi tény és mint filozófia. Hogy viszonylik mindez "demokrácia elméletéhez"? És hogy áll '56-al? Az is fölösleges volt?
Várjuk további kinyilatkozatásait.

Ti pedig, tűzijátéknézők! Hányan láttátok, hallottátok a ma reggeli csevegést? És ha láttátok, hallottátok, hányótoknak jutott eszébe, hogy valami nem stimmel?

Közmondás, akit az isten el akar veszejteni, annak előbb elveszi az eszét. A ti eszeteket, magyar testvéreim, nem az isten veszi el. Titeket a saját hülyeségetek fog elpusztítani, zsidó sakterek keze által.

Megérdemlitek!




Sz. Gy.


2008. augusztus 15., péntek

Jammerolás.


Ekként hörög a "Human Rights Watch" [nemzetközi jogvédő szervezet a grúziai sajnálatos események [GSE] kapcsán.

"Fürtös bombákat is bevetett az orosz légierő az elmúlt napokban a Grúziában végrehajtott légitámadásai során ... A fürtös bombák azért veszélyesek, mert több apró bombából állnak, amelyek nem mindegyike robban fel becsapódáskor. Így viszont egy-egy konfliktus után hónapokig vagy akár évekig veszélyt jelentenek az emberekre. Alkalmazásukat az államok többsége tiltja - mondta Marc Garlasco, a HRW katonai szakértője.

Példáúl Amerika is tiltja - más államoknak...
Az emberi jogi szervezet a bombázások túlélőinek, orvosoknak és katonáknak a beszámolóira alapozta állítását, és azt közölte, videofelvétellel is rendelkezik az egyik szóban forgó akcióról. Anatolij Novogicin vezérezredes tagadta a fürtös bombák beveztését. "Soha nem használunk fürtös bombákat. Nincs szükség erre" - mondta." [origo] 2008.08.15

Ha az olvasó nem lusta és elugrik a szervezet
http://www.hrw.org/ c. Honlapjára láthat is egy döglött [...] szivart, ami felőlem akár fürtös bomba is lehet. Aztán eszembe jutottak a budapesti lakónegyedekre (!) ledobott sokmázsás amerikai bombák és azt mondtam, ezek az izék tényleg veszélyesek, akár vannak fürtjeik, akár nincsenek.

Ezután a kánikulától [is] zilált elmémbe valahogy beugrott és benne ragadt a helyzethez nem illő, azaz illetlen kifejezés a "jammerolás".

El is szégyelltem magam. Ez a szégyenérzés nyomasztott mindaddig, amig a Neten, a jogvédő szervezet utáni [igen rövid] keresgélés után, rá nem bukkantam az általam zsigerből utált HVG egy korábbi kommentárjára.

[Azért utálom őket, mert 1992-ben mint ujdonsült főügyész egy büntetőjogi szimpozionon azt mertem hozzászólni, hogy az "Igazságtételt", vagyis az '56 miatti törvénytelen megtorlások kivizsgálását, helyeslem. Emiatt a legaljasabb támadást kellett tőlük elviselnem, ami életem folyamán valaha is ért.]

Nos, így jammerolt a HVG 2008. január 31-én.

"Nincsnek következmények! Human Rights Watch: Nyugaton elnézőek a diktátorokkal!

A Human Rights Watch (HRW) elnevezésű nemzetközi jogvédő szervezet szerint részben a nyugati demokráciák elnéző magatartása okolható azért, hogy a világ több országában zsarnoki vezetők megsértik az emberi jogokat."
Először azt hittem, hogy a dislexiás Bushról lesz szó, de nem!

"Az önkényuralmi rendszerek jogsértéseinek nincsenek nemzetközi következményeik. Ez jelentős részben annak tudható be, hogy az Egyesült Államok, továbbá az európai és más földrészek megállapodott demokráciái "elfogadják" az érintett államok azon érvelését, hogy a választások megrendezése demokratikussá teszi őket - tartalmazza a New York-i székhelyű szervezet csütörtökön nyilvánosságra hozott világjelentése.

A jogvédő csoport úgy látja: a nyugati demokráciák elnéző magatartása, az, hogy nem szólítják fel a jogsértőket állampolgáraik jogainak, valamint a valódi demokrácia egyéb elemeinek tiszteletben tartására, mindenhol veszélyezteti az emberi jogokat.

Kenneth Roth, a HRW igazgatója 'Despoták demokrata álarcban' című tanulmányában mindenesetre reménykeltőnek nevezi azt, hogy a diktátorok, ha színlelt módon is, de mindinkább a demokrácia kellékeivel igyekeznek biztosítani legitimitásukat.

A szervezet a 'demokráciájukat' legsúlyosabb mértékben megsértő államok között említi Kenyát, Pakisztánt, Jordániát, Nigériát, valamint Oroszországot és Thaiföldet. A további jogsértők között szerepel Kína, Kolumbia, Kongó, Etiópia, Irán, Észak-Korea, Szaúd-Arábia és Líbia.

A HRW szerint 2007-ben az emberi jogokat az Egyesült Államokban, Francia országban és Nagy-Britanniában is megsértették a terrorellenes küzdelem jegyében. Sean McCormack amerikai külügyi szóvivő látatlanban annyit fűzött a jelentéshez: 'kétség sem férhet hozzá, hogy az Egyesült Államok a demokrácia előmozdítását pártolja.'

Tetszenek látni, érteni, szagolni (!?) ezt az egetverő pimaszságot?

Én mindezt megtettem és emiatt döntöttem úgy, hogy utánanézek, mi is "jammerolás" [aktuális judapesti] jelentése. Kincset leltem! Rátaláltam Kertész Péter író, újságíró blogjára és ott egy egész szófüzért találtam, amit az író - ujságíró úr Mikola fejére tett, mert (az egyébként általam is utált) volt fideszes egészségügyi miniszter kritizálta Gyilkos Ágnes egészségügyi politikáját. A blogíró úr, miután agyagba döngöli és betapossa Mikolát, annak álláspontját ekként méltatja: "ami azon túl, hogy szuper jammerolás és 'pénecolás', úgy baromság, ahogy van." Nos tanultam valamit. A jammerolás etimológiai vonatkozásaival nagyjából tisztában voltamm, eredetileg is. Tudtam azt is, mi a baromság. Ám a "pénecolás" új volt nekem. E kifejezés alighanem a talmudi gyülölet okádékának egyik alkotó eleme.

Ezután egyből sorbarendeződtek fejemben a gondolatok.

Egy olyan bizottság, amely ennyire otromba módon alkalmaz kétféle mértéket, azaz hamis mérleget, semmivel sem különb azoknál a kufároknál akiket Jézus, kötélből ostort fonván, kihajtott a templomból.

Ergo: egy ilyen jelentés "azon túl, hogy szuper jammerolás és pénecolás, úgy baromság, ahogy van."
Sz. Gy.

2008. augusztus 14., csütörtök

Neokohn


Oroszország budapesti nagykövete, Igor Szergejevics Szavolszkij úr [elvtárs] ma azt találta mondani, egy televiziós interjú keretében, hogy Orbán Viktor legutóbbi oroszellenes kirohanása egy "amerikai [ihletésű] "neokon reakció", amely belőle "undort" vált ki.

Mit is mondott leendő miniszterelnökünk, hazánk jobbik felének reménye, szemefé- nye?

"...Felhívta a figyelmet arra, hogy "a puszta tények szerint" idegen csapatok állomásoznak egy másik ország területén, szétlõnek városokat, és ártatlan civilek halnak meg. "... Ezért egyértelmûen és erõteljesen ki kell nyilvánítani, hogy az Amerikával együttmûködõ (!) Európának igenis van felelõssége, és vannak eszközei (!), amelyeket ilyen történelmi pillanatban, józanul és okosan, használni kell. Úgy vélte, hogy Magyarországnak nem egy külsõ szemlélõ szerepét érdemes elfoglalnia, hanem egy közép-európai ország szerepét. Szintén kérdésre Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy a Fidesz minden áldozattal együtt érez, legyen nemzetiségét tekintve grúz, oszét vagy orosz." [MTI. 2008. augusztus 14]

Ha bárhol - bármikor hallotta valaki, hogy Orbán hasonló szellemben nyilatkozott az Irak és Afganisztán elleni amerikai, vagy a Palesztina és Libanon elleni izraeli agresszióról, adja meg a hozzáférést és küldjön egy csekket, amin a tiszteletdíjat postázhatom.

Dehát mi fán teremnek a neokonok?

Ezt egy "magyar" író, ujságíró Seres László írása alapján értjük meg leghamarabb.
"Mi a neokonzervatív politika lényege, kik a neokonok, és fõleg: mi közünk az egészhez? ...A 'neokon-kérdés' idehaza, számunkra is megkerülhetetlen, releváns. A három évtizede létezõ, markáns álláspontokat megfogalmazó amerikai neokonzervatív áramlat olyan érvényes külpolitikai és kulturális üzeneteket hordoz, amelyek megismerése elengedhetetlen Izrael, a Közel-Kelet, a világ globális átrendezõdésének jobb megértéséhez. És nem csupán zsidó szemszögbõl.
Bal- és jobboldali ellenségei természetesen 'zsidó ügynek' tartják a neokonok elõretörését – ennek ellenére sok szempontból zsidó ügy is. Konspirációs elméletekben utazó bal- és jobboldali 'elemzõk' a zsidó világuralmi törekvések diadalaként könyvelik el, hogy a határozottan Izrael-barát neokon publicisták, elemzõk, stratégák és társadalomtudósok a Bush-adminisztráció legfontosabb döntéshozói posztjaira kerültek.

[A neokonok között valóban sok a zsidó származású, ám legalább annyi a protestáns, evangéliumi keresztény.] 'Hatalomra került a hetilapunk!' – örült ironikusan a neokon fõorgánum, a Weekly Standard szerkesztõségi cikke, amikor mérleget vont kétségtelen személyi és publicisztikai befolyásáról. Történt ez annak ellenére, hogy – a Reagan-érától eltérõen – a Bush-kormány eredetileg a külpolitikailag fantáziátlan, hagyományos paleokonzervatív izolacionizmust követte, egészen a 2001-es sokkig. A szeptember 11-i támadás azonban sokak szemét felnyitotta: az egypólusú liberális-kapitalista világ, a sokat idézett 'történelem vége' illúzió csupán.

A neokonok elõre látták, hogy a Szovjetunió felbomlása után új, nem kevésbé veszélyes ellenséggel kell szembenéznie a szabad világnak: a nemzetközi terrorizmus, ezen belül is a radikális iszlámista mozgalmak kis helyi sejtekre épülõ, hálózatszerûen szervezõdõ veszélyével. A 70-es évek elején elõtûnt, a 80-as évek elején öntudatosan elõretört neokonok Reagan idején következetes hidegháborús logikával óvtak a 'gonosz birodalmától', sikerrel fegyverkezték halálra a Szovjetuniót – a 90-es évek elejétõl pedig ugyanilyen kíméletlen fellépést ajánlottak a nemzetközi terrorizmus és az azt támogató államokkal szemben. Õk találták ki Reagan számára a 'gonosz birodalmát', és ifj. Bush is tõlük kölcsönözte a 'gonosz tengelyét.'

Jó vagy rossz, szabadság vagy elnyomás, 'velünk vagy ellenünk' [Bush]: a neokonok mélyen morális emberek, s a tiszta erkölcsbõl vezetik le politikai válaszaikat. Gazdaságilag szabadpiaci libertáriusok, de nem vetik meg a jóléti reformokat, külpolitikailag és kulturálisan pedig az erõs állam hívei. Három jelenség hozta õket elõ: a [szélsõ] baloldali ellenkultúra válsága, hamissága; a hagyományos jobboldal elavultsága; az amerikai külpolitika posztvietnami bénultsága. Sokan Leo Strauss tanítványai , ...mások, mint Irving Kristol, Christopher Hitchens, James Burnham vagy Norman Podhoretz korábban trockisták voltak, ám szembenéztek és radikálisan leszámoltak baloldaliságukkal. A Pat Buchanan-féle ókonzervatívok szerint ma is a világ megváltása, a „permanens forradalom” a céljuk, csak most 'jobbról.' Joggal mutatnak rá neokon publicisták, hogy ez az érvelés nettó zsidózás, hiszen azt hirdeti, hogy egy militáns, felforgató kisebbség behatolt az amerikai kormányzatba, hogy keresztül erõszakoljon egy Izrael-barát külpolitikát. Amibõl annyi igaz, hogy a neokonok Izrael legkövetkezetesebb barátai."

Eddig az írás. A magam részéről ehhez csak annyit, hogy a 700-as Klub adásaiban [ATV] vicsorgó és bohóckodó Pat Robertson is egy ilyen neokon. [Már írtam róla.]

Seres úr becses és szimpatikus személyével már foglalkoztam korábban. Arcátlansága nem változott. Agresszivitása annál inkább [fokozódott]. Ostobasága a régi. Ez most abból derül ki, hogy tagadás formájában fogalmazza meg azt, ami szemünk előtt játszódik letagadhatatlanul, félremagyarázhatatlanul. [Lásd a vastagitott szöveg részeket.]

Még annyit, hogy kinek, miért írtam ezt a Blogot?

Hát' csak szeretném tudni, hogy Fidesz-kortes, karizmatizált, díszmagyarjaink [Tőkés, Melocco, Makovecz PappLajos] mit szólnak ehhez? No nem a nyilvánosság, hanem a tükör előtt?

Sz. Gy.

2008. július 26., szombat

Csillagösvény - lidércnyomás ébrenléti állapotban.


Ebben a liberalizmusban minden másképp van, Még a lidércnyomás is egészen más!

A normális
„lidércnyomás az a sajátos és nyugtalanító, félálomban jelentkező érzés, mely szerint az alvón mintha valamely súlyos teher, szörnyeteg, boszorkány vagy ehhez hasonló valamely rémjelenség ülne, s amely az alvót mintegy elzsibbasztja, tétlenné és bénulttá tenni látszik. Felébredéskor az egyén élénken izzad, szíve hevesen dobog és élénk izgalma csak lassanként csökken … Az ideges alkat magában véve diszponál a lidércnyomásra. Élénk álmú avagy kövér egyének, akik este bőséges vacsorát élveztek, szintén érezhetnek lidércnyomást. Utóbbi rendszerint ideges hajlamnak levén egyik nyilvánulása, ellene ésszerűen csakis a test edzésével küzdhetünk, tanácsos este csakis könnyű vacsorát elfogyasztani”.
A "liberális lidércnyomás" akkor is rájön az emberre ha felébredve [de még ágyban fekve] bekapcsolja a tévét. Én is így tettem ma [2008.07.26 – szombat]. Gyanútlan voltam, mert este nem zabáltam be, viszont lenyomtam negyven fekvőtámaszt [bizonyisten], Továbbá jó csatornát, a nemzetiszín Duna tévét, kapcsoltam.

A Csíksomlyói Búcsút közvetítették. Elébb egy dagadt kanonokféle szövegelt, mint házigazda. Ebben a minőségében alázattal köszöntötte a magyar Szentkorona várományosát (!). A kamera ekkor a [díszhelyen] szerényen üldögélő Habsburg Gyurira és szeretteire fordult.Ekkor, őszinte meglepetésem dacára, nyomban beugrott egy emlék, amit a Történelmi Lexikon így ad vissza.

Mi is történt valójában [Erdélyben – 1948-ban]? „Az ún. 2. balázsfalvi nemzetgyűlés után, Avram Iancu és – a Habsburg udvar által buzdított – felfegyverzett román csapatai 1848 októberében kisebb hadjáratba kezdtek az erdélyi magyarok ellen. Október közepétől november közepéig tucatnyi magyar település lakosságát mészárolták le. 1849. januárjában Nagyenyeden egy 8000-9000 fős román felkelő csapat feldúlta a várost, különös kegyetlenséggel 800 embert ölt meg. A mészárlások Hariban, Nagylakon, Borosbenedeken és Járán folytatódtak. A román-magyar összecsapásokban esett el a márciusi ifjak egyik jeles alakja, Vasvári Pál is."


Tudtam persze, hogy nem történelmi szimpozion zajlik, de mégis. A közönséget nyilván nem zavarták az emlékek, így magasra szállt az ének „Uram irgalmazz - Krisztus kegyelmezz.” [A birkák, bégetés helyett, szintén így fejeznék ki magukat, ha tudnának énekelni.]

A java azonban még hátra volt. A [vélhetőleg Makovecz Imre által tervezett és épített] csicsás fa-baldachin alatt Paskai ex hercegprímás jelent meg. Be kell vallanom, ettől a fizimiskától akkor is herótot kapok, ha hallgat. De ő beszélt. Illetve előbb ima-fohászt mondott. Ügyes volt. Minden strófa végén megállt, hogy az „áment” a gyülekezet mondhassa ki. Így szereti a Róm. Kath. Egyh.! Ment is, mint a karikacsapás.

A textus is jól lett megválasztva. A Krisztushordozó Mária, Erzsébetnél lett látogatásának evangéliumi története került kibontásra.

Megtudtuk, sok a hitehagyott és még több a potenciális hitehagyó. Milyen lesz így a jövő? [Hát az Egyházé nyilván rózsás lesz, és tán’ a jámbor hívők is meglesznek valahogy. Bár a fene tudja.]

A szónoki teljesítmény kiválónak mondható [annak ellenére, hogy egyszer kínos másodpercekre elvesztette a fonalat] a mondanivaló ugyanis a szónoklattan szabályai szerint kacskaringózott a poén drámai magasságába.

Csiksomlyói Mária felruháztatott azzal a csodás képességgel, hogy megváltoztassa a szíveket. Ez úgy értendő, hogy Mária az egész emberiséget pártfogolja és ennek keretén belül mi is igénybe vehetjük, vesszük kegyes közbenjárását. Hogy mire? Hát arra, hogy életünk Krisztushoz méltó legyen.
Szent igaz mindannyiinkra ráférne egy kis megigazulás, de főleg a pedofil – buzi papokra, akik miatt épp nemrég pironkodott az erkölcsös (!) Amerika előtt Paskai főnöke, XVI. Benedek.

Miközben Paskai szárnyalását hallgattam, előbb azon törtem a fejem, van e fogsora, vagy nincs. Aztán nem is a pedofília ugrott be, hanem Paskai nagy elődje Kolonics Lipót „esztergomi érsek, államférfi, bíboros … az ellenreformáció egyik legfőbb szorgalmazója …tagja volt az 1673-74-ben a protestáns papok felett ítélkező pozsonyi bíróságnak, [melynek gálya lett a vége] …1691-től kalocsai, 1695-től esztergomi érsek … a magyar ügyek legnagyobb szakértőjének tartották. 1688-ban őt bízták meg, hogy készítsen tervet Magyarország visszahódított részeinek berendezésére. Kolonics Magyarországot a Habsburg abszolutizmus támaszává akarta tenni. A bécsi udvar egyetértett a nemesség megadóztatásával, a németek betelepítésével, de elzárkóztak attól, hogy a gazdasági élet fellendülésével Magyarország az örökös tartományokhoz hasonló elbánásban részesülhessen …1692-ben a bécsi udvari kamara vezetője lett, 1694-ben pedig a titkos tanács elnöke”.

Kolonics Lipót amúgy druszájának Habsburg Lipót császárnak, a szellemileg degenerált uralkodónak, "láncos" kutyája volt. A gazdi „egész idejét vallásos gyakorlatokkal töltötte, tehetséges embert környezetében meg nem tűrt, kizárólag gyóntatóira, a jezsuitákra hallgatott s kinek világi tanácsadói is általában erkölcsileg züllött és kapzsi emberek voltak. Magyar ügyekben kizárólag Kolonics prímásra hallgatott, akinek híres mondása az volt, hogy Magyarországot koldussá, katolikussá és németté fogja tenni.”

Kb. ilyesmikre gondoltam, de rájöttem, némileg elkalandoztam a műsortól. Hát tényleg hülyeség Koloniccsal foglalkozni, mikor itt van Paskai. Róla az a hír járja, hogy az egyik aláírója volt a „Rózsadombi Paktumnak”. Ezt a bizalmat kiérdemelte, mivel a Vatikán és az Egyházügyi Hivatal (?) inkvizítoraként egyik üldözője volt Mindszenty Józsefnek, a nagy magyar (!) Hercegprímásnak.

Tapintalanságra vall, hogy ki merték állitani a csíksomlyói gyülekezet elé. De bejött ez is. Elnéztem a nézőket. A szklerotikusak derűsek voltak. Ők már nem emlékeznek. A süldőlánykák röhencseltek, mint szövőlányok, akik nem tudnak kartellekről. Átszellemültséget néhány apáca fonnyadt arcán láttam. Hát igen, nekik szegényeknek, ez jut – az anyaság helyett.

Ez már nem az a nép, melyet Csaba királyfi, a csillagösvényről jövet, győzelemre vezethetne. Nem Erdély földje veszett el, hanem népének lelke. Boldogok a leki szegények, mert övék lesz a mennyek országa. Isten jámbor bárányai engedelmesen ballagnak raccsoló, aranyföveges, aranypalástos pásztoruk, a mezítlábas Jézus utóda, nyomában.

Te Deum laudamus!
Sz. Gy.