Keresés ebben a blogban

2007. október 27., szombat

Egy kis szemantika: "utcai harcok"!








Feltünt nekem, hogy liberális sajtónk folyton "utcai harcokat" emleget. Teszi ezt az a sajtó, amely üldözi a "szómágiát" azon az alapon, hogy ha valaki pl. zsidózik, pár nap múlva a dunai rakparton járókelők már látni is fogják a folyóba lőttek lábbelijeit ...



Vice versa, ha liberálisék ezt a fogalmat szuggerálják, számolhatnak vele, hogy utcai harcok lesznek is. A téma kurrens. Az "utcai harcok" keresőszavakra a Google 585.000 (!) találatot ad. [Lásd fent.] Persze nem minden találat a 2006-os, ill. 2007-es "sajnálatos" eseményekről szól, de a szűkített találatok száma is igen magas.


Csakhogy itt tettenérhető az orwelli "duplagondol", amit a sajtó "újbeszélül" közvetit. A vérszomjas liberalizmus [amelynek reprezentánsai mostanában Fridivel együtt rontják a levegőt a televizióban] egészen mást értenek e fogalom alatt, mint a többi normális ember. Az ugyanis nem "utcai harc", amikor meghatározott helyre és időpontra bejelentenek egy tüntetést és megjelenik ötven tüntető, négyszáz rendőr [négyezer riadótartalékban] , három vízágyú, négy könnygázvető, hetven harci eb és néhány ló. Ez rendőrségi erődemonstráció brutalitással füszerezve. Másszóval rendőrterror.


Ami az igazi utcai harcot illeti, erről vannak ismereteink. Az utcai harc másik résztvevője nem pofozóbábú, nem menekülő nyúl, hanem maga is fegyveres, aki a városi környezet által nyujtott logisztikai lehetőségeket felhasználva, válaszol, azaz visszalő, robbanó, vagy gyujtógránátot vet és az elfogott ellenséggel úgy bánik, ahogy az ővele ... Ez a legkegyetlenebb harcmodor, amit a zsoldosok valahogy nem bírnak idegileg. [Viszont nem lehetnek mindannyian fogolykinzók egy támaszponton.] És itt kezdődnek a bajok. A Magyar Hírlap már 2003-ban beszámolt róla, hogy az öbölháború idején mennyire nem bírták az amerikaiak a gyűrődést.



"Pszichológusok kísérik a katonákat – Nehéz feldolgozni az utcai harc traumáját Az öbölháborúban száz órán át tartottak a szárazföldi harcok, a részt vevô katonák hetven százaléka utána mégis pszichés problémákkal küszködött, egynegyedük pedig komoly poszttraumás stressz tüneteit mutatta ..."


Mindez könnyű sétagalopp volt Irakhoz képest, ahol az amerikaiak már azon fáradoznak, hogy robottankokkal helyettesítsék a fogadott bérgyilkosokat.


Milyen felemelő lesz, ha Gyurcsány robotgörényei hajkurásszák majd a pesti polgárokat a sikátorokban. De még nem tartunk itt. Lehet, nem is fajulnak idáig a dolgok.


Az elmult napokban ugyanis döntő horderejű változások következtek be! Az "utcai harcokat" a korábbitól eltérő "harcmodorban" vívják a "futballhuligánok". A nyers erő helyett [ami nincs] ázsiai, azaz magyar (!), harcmodort alkalmaznak ahol ravaszsággal élnek [ami viszont van].


E módszerek elemzése egy későbbi írás tárgya lesz. Ítt elég annyi, hogy a budapesti közlekedést bárhol bármikor képesek megbénitani, véráldozat nélkül.


A budapesti közlekedés "dugóhajlamossága" támadás esetén olyan helyzetet idéz elő pillanatok alatt, hogy mire a rendőrség odaér és falanxba rendeződik, már nem tud különbséget tenni a rendzavaró, a járókelő, a villamosról leszállt, a gépkocsikból kiszállt egyedek között. De ha mindenkit fejbe is vernek, aki útjukba akad, mit csinálnak a járművekkel, hogy "oszlatják" azokat, főleg akkor ha az Erzsébet hidat még be sem fejezték és már bedugul a Margit híd, vagy valamelyik másik.



Mondhatjuk persze, hogy ez egy szemét dolog és mire való az egész. Aki viszont a "Bét" kimondja, annak joga van az "Át" is kimondani. Vagyis azt, hogy a közlekedés megbénitása nem szélsőjobbos, hanem judeobolsevista patent. Gondoljunk a taxisblokádra és arra, hogy azt kik szervezték és vezették. A blokád célja a politikai zsarolás, az amúgy is gyáva Antall megfélemlitése volt. E mostani blokádsorozat célja is politikai zsarolás. Gyurcsányt arra akarják kényszeríteni, hogy menjen [végre] a fenébe.



És sajnáljuk persze a szegény pestieket. Ám közülük most nyilván azoknak lesz a legnagyobb a pofájuk, akik annak idején forró teával itatták és szendviccsel etették a "derék" taxisokat. Kibírták az Andrássy úton rendezett meleg és drogos parádékat. Elviselték azt is, hogy a Krisnások augusztusban, szombaton, délben vonuljanak át épp az Erzsébet hídon, feltartóztatva sokezer Balaton felé tartó gépkocsit. Azokban is felfőttek és sírtak a gyerekek. Dehát türniük kellett a "másságot". Most is kénytelenek lesznek vele. Egyébként Gyurcsánytól függ minden. Legyen empatikus!



Ennek előbb - utóbb be kell következnie, annak függvényében, hogy a cionista háttérhatalom előbb, vagy utóbb jut e arra a belátásra, hogy Gyurcsány nem lesz képes pacifikálni sem Pestet, sem az Országot. Nem tudja tehát eljátszani Edwárd király angol királyt, mert azok a bárdok, akik esetleg hajlandók lennének neki dalolni, hamarabb seggbe lesznek rugva mint ő maga. Az első "intézkedéseknek" vélhetőleg nem Gyurcsány lesz a célpontja, hanem azok a "ragacs magyarok" akik odacsirízelik ülepét a miniszterelnöki bársonyszékhez.


Hát' a közeljövőben aligha fogunk unatkozni ...


Sz. Gy.