Keresés ebben a blogban

2007. augusztus 31., péntek

A vicsorgó "liberalizmus".

Már magam előtt is szégyellem, hogy egy senkiházi firkászt kell emlegetnem. Régi "ismerősömről" Nagy Józsefről van szó, aki - a Napkelte műsorpolitikájának jóvoltából - reggelente két hárommilió ember arcába fújhatja bűzös leheletét.

"Ismeretségünk" ott kezdődött, hogy az illető urat, mint a 168 Óra munkatársát, meghívták a szolnoki székhelyű "Becsület Bíróság" egyik ülésére. Meg is jelent egy fotóssal egyetemben. A Bíróság tagjai között voltak akkor +Pongrátz Gergely, +Obersovszky Gyula, Rácz Sándor, +Deák András [volt recski fogoly], + Törőcsik Mihály [tudományos kutató - feltaláló] Papp Lajos Dr. szívsebész, szerénységem és mások.

Nagy József egy mocskosan "szellemes" tudósitást írt az ülésről, amelyért nívódíjat kapott. [Ez egyaránt jellemző a szerkesztőségre, Mester Ákos főszerkesztőre, az íróra és a cikkre és általában a "liberális" irodalmi értékrendre.]

Az írásra válaszoltam. Mindkettő megtalálható http://szeszak.tvn.hu/ Honlapomon. [Az indexre kiteszem az "újságíró" fényképét. Az írásokra arról lehet ugrani.]

A Napkelte újabb önkifejezési lehetőséget biztositott neki azáltal, hogy állandó kérdezőként szerepelteti az "Össztűz" műsorban. Arcátlanságát már egy korábbi blogban is észrevételeztem.

Ma [augusztus 31-én] ismét ott feszitett Pallagi Ferenc jobbján. A vendég, a strucctollal szeliden legyezgetett, Magyar Bálint volt. A baráti beszélgetésből néhány jelzőt akarok ezúttal, kiemelve, megörökíteni.

Tárgy a "Gárda" volt. Nagy József úr "náci társaságnak" minősítette őket és költői kérdést tett fel arravonatkozólag, hogy ezt a "briganti bandát" mikor fogják végre megfékezni.

Magyar Bálint is osztotta a kérdező álláspontját annyiban, hogy tényleg egy "nyilas gárdáról" van szó, akiktől nem fél, csupán "undorodik".

Hát igen, a liberális "értelmiségi elit" kezdi elveszíteni könnyed, fölényes "humorát". Korunk Szamuely Tiborai szemünk láttára alakulnak szellemi aranyifjakból hóhérokká. Senki se' vesse ellen, hogy még nem akasztottak. Ők maguk hangoztatják minduntalan, hogy már a szó is öl és utána a fegyver. Az ő szavaik már ölnek. A következő lépés már igen rövid, térben és időben egyaránt.

Csakhogy.

A kétbalkezes - kétballábas Magyar Bálint a Weimari Köztársaságot emlegette. A jelenkort "weimarizálódásnak" minősítette.

A példa jó! Nagyon jó! A velejéig rohadt weimari rendszer fedezte azokat az égbekiáltó gaztetteket, amelyeket a győztes antant hatalmak a német nép rovására elkövettek és szavatolta [amig tudta] a "jóvátételi" kötelezettségek maradéktalan teljesítését. Tudom, minden hasonlat sántít, mégis azt mondom senki sem hasonlit jobban Gustav Stresemannra mint Antall József. De nem is ez a lényeg, hanem az: hova vezetett a népnyúzás.

"Gárdák" alakultak akkor is: az SA és az SS. Ők aztán tényleg nem a kutyaszart takarították München, illetve Berlin utcáin, hanem valami egészen mást.

Magyar Bálint, Nagy József! Hülyék vagytok! Nem tudjátok, a szó milyen veszélyes fegyver. Majd meglátjátok, meglátjátok, de nem a Sulineten!

Sz. Gy.