Keresés ebben a blogban

2009. április 17., péntek

Insallah!



Elment a har cos. Utolsó levele március 28-án érkezett. A délvidéki ma gyarverésről szól...

Bámulatos, hogy "Flo" [így szólitottam leveleimben] figyelme mi mindenre kiterjedt.

Kalandor volt, susogják most róla a televí zió ban. Magyar harcos volt, a szó legnemesebb értelmé ben. A költő Zrínyi Miklós alakja mellett áll emlé kezetünkben.


Mis is volt "ars poeticaja", leveleinek mottója?

"Én a halálban csak a boldogságot látom, míg a zsarnokság alatt csak a boldogtalanságot." [Husszein imám után.]

Volt persze, hogyne lett volna, "saját" magyar Miatyánkja is.

Tápláld Uram, folyóinkat,
és folyóinkban a halakat,
az égnek madarait, a növekvő tölgyet,
a lovakat s a napraforgót.
Gyermekeinknek,
Uram,
szárítsd fel könnyeit,
özvegyeinknek
add vissza az erőt, és adj nekik fényt.

Éncsak egy ablakot és
egy ajtót kérek,
nyitva lesznek mindig szellőid és
a Békéd előtt.
Uram, az új ház:
Horvátország, Szentlászló, Petőfi Sándor utca, szám nélkül,
az állomás mellett.
Flo társszerkesztője volt egykor Honlapomnak. Aki lelkének egy kis darabját "eredetiben" látni akarja olvassa el két írását

Én pedig mit mondjak? Mások azt mondják, Krisztus érettünk halt keresztha lált. Flo érdeme kissebb. Ő "csak" meghalt a gyengék, a gyávák, a közömbö sek helyett, érettük is!
Flo! Őszintén szólva: én büszke vagyok rád!
Sz. Gy.

2009. április 11., szombat

Soros a dollár ellen (is) spekulál!

Pat Robertson "atya", a hírhedt neokon prédikátor és csodatevő, jókedvre deritett ma reggel. [Tetszenek tudni, milyen öröm, ha döglik a szomszéd tehene...]. Az atya a következőkről számolt be.

Soros ezúttal az OTP-nél valamivel nagyobb fába vágta a fejszéjét. A dollár ellen spekulál! Pat-atya arcáról ezúttal lehervadt az örökös vigyor. Megemlítette Sorosnak az angol font elleni, korábbi, "csaknem sikeres" akcióját. Úgy vélekedett, hogy a dollár a szakadék szélére került és nagy valószínűséggel elveszíti eddigi vezető szerepét a pénzügyi világpiacon.

Nem tudtam hírtelen sirjak e vagy nevessek. Azután rájöttem, tökmindegy hogyan reagálok - még az ágyban - a hírre.

Egy dolog azonban adott, drukkolni Soros, vagy a dollár mellett.

Bevallom, Sorosnak szurkolok! Hogy miért? A bibliai Sámson jutott eszembe...

Sámson "optikai" vak volt. [Soros erkölcsi vak.] A filiszteusok, a ravasz Delila révén, kifürkészték, hogy hajában rejlik az ereje. Delila álmában levágta a haját, a filiszteusok pedigt foglyul ejtették, megvakitották és egy malmot hajttattak vele.

Ez nem volt elég, még röhögni is akartak rajta és a királyi palotába vitték. Nem ügyeltek arra, hogy amíg a malmot tekerte, kinőtt a haja. Sámson úgy állt bosszút kinzóin, hogy megragadva két tartóoszlopot, kinzóira rogyasztotta a tetőt és együtt pusztult velük.

Szóval: spekulálj Soros. Nőjön dús hajad és legyen "szerencséd". Ámen!


Holnap "komolyabb" témával jelentkezem!

Sz. Gy.

2009. április 9., csütörtök

Vérvám

"Boszorkányok pedig nincsenek" mondta ki bölcs királyunk Könyves Kálmán. A vérvádperek pedig ab ovo alaptalanok, mondta ki Eötvös Károly és igaza lett - a maga szempontjából...

Régóta foglalkoztat ez a téma, de hónapok óta tologatom hogy írjak is róla. Ma reggel azonban egy lökést kaptam, a Napkelte nézése közben, Bethlen János "sztárriportertől". Bethlen Vona Gábort kérdezgette arról, hogy a Jobbik miért képviseltette magát a Solymosi Eszter emlékére Tiszaeszlá ron megrendezett emlékünnepségen. Vona buta képet vágott, mert ilyen kérdésekre nyilván nem készült, nem készülhetett fel. [Meg különben sem esik nehezére, hogy buta képet vágjon.]


Bethlen, csodálkozásnak álcázott, rosszallását fejezte ki, egyáltalán az emlékünnepséggel kapcsolatban. Hangoztatta, hogy Solymosi Eszter vízbefult. [Arról nem ejtett szót, hogy egy vízbefult emlékére miért ne lehetne emlékünnepséget rendezni.]

A vízbefulásra "alapozva" Vonából azt szerette volna mindenáron kimószerolni, hogy a megemlékezés olyan szellemben történt, mintha "annak a vádnak [mármint a vérvádnak] megalapozottsága lett volna."

[Senki se' értsen félre. Legalább egy liternyi keresztvizet leszedtem már Vonáról, Morvairól és a Jobbikról, és még nincs vége... Miután azonban Vona nem tudott megfelelni a pofátlan kérdezősködésre, indíttatva érzem magam, hogy ezt megtegyem helyette.]

Magánvéleményem az, hogy két hárommilió néző szemeláttára, ill. fülehallatára, olyan riporter ne próbáljon piszkoskodni, aki a tiszaeszlári vérvádper jogi, ill. erkölcsi végeredményét nem ismeri. Eötvös, a "Vajda", három kötetben dicsekszik győzelmé vel. De, mintha a végzet vezette volna a tollát, a főcimet így fogalmazta meg: "A NAGY PER, mely ezer éve folyik s még sincs vége."

Hát, tényleg nincs. De miről is van szó?

Az ügyben három verdikt született. A Törvényszéken, az Itélőtáblán és a Kúrián.

A Tábla a következőket állapitotta meg.

"... Minthogy a tisza-dadai Csonka-Fűzesben talált női 'hulla a vádbeli cselekménnyel határozottan összefüggésbe nem hozható': ezeknél fogva nem állapitható az meg, hogy Solymosi Eszter személye ellen a kérdésées napon és helyen a vádbeli cselekmény elkövettetett."

A Kúria ugyanezt [...] a következőképp fogalmazta meg.

"... Miután ... a végtárgyalásra megidézett számos tanunak, özv. Solymosi Jánosné és rokonaik határozott előadásaik szerint a Tiszából 1882. junius 18-án kifogott hulla nem Solymosi Eszter hullája, s ennek ellenkezője bebizonyitva nincs, s ezek szerint egyáltalán meg nem állapitható az: hogy Solymosi Eszter életét vesztette: sem a gyilkosság, sem az emberölés vádja bebizonyitottnak nem vehető.

A mi a vádbeli hullacsempészet kérdését illeti, a Tiszából kifogott kérdéses hullán 'kétségtelenül Solymosi Eszter ruhái találtatván', azonkivűl a hulla kézcsuklóján egy kendőben papirba takart és szorosan odakötött festék is felfedeztetvén: mindezek bizonyitékul szolgálnak arra: hogy az emlitett ruhanemüek s a kendőbe helyezett festék, idegenek által azzal a célzattal voltak a hullára adva, illetőleg kötve, hogy a gyilkosság kideritésével foglalkozó hivatalos közegek 'a hulla iránt' tévedésbe esse nek."

Tetszenek érteni? [Eötvös Károly nem értette, vagy úgy tett, mintha nem értené...] A fellebbviteli bíróságok azt állapitották meg, hogy a hulla nem (!) Solymosi Eszteré, a ruha ellenben az övé (!) volt.

Buta Bethlen! Senki sem állapitotta meg, hogy Solymosi Eszter a vízbe fúlt! Sőt a fellebbviteli bíróságok azt sem találták megállapithatónak, hogy egyáltalán meghalt volna!

Elment volna a táblabírák, ill. a kuriai bírák esze? Dehogy ment el! Túljártak Tisza Kálmán miniszterelnök és a többi bűnpártoló eszén és feltörölték a Rotschildok orrát is.

A magyar költségvetés pénzügyi egyensúlya a Rotschildék "jóindulatú" kölcsönén múlott [milyen ismerős szituáció...]. Emiatt a világsajtó, Tisza Kálmán miniszter elnök, Pauler Ede igazságügyminiszter, Kozma Sándor királyi főügyész (!) és nem utolsó sorban, az eszközökben cseppet sem válogatós, "ügyvédi team" páratlan nyomást gyakoroltak a bíróságokra a vádlottak felmentése érdekében. E nyomásnak ellenállni nem lehetett. A bíróságok becsülete azonban nem csorbult!

A vádlottakat nem itélhették el. Arra kellett szoritkozniuk, hogy megállapítsák: a sakterekre a gyilkosságot nem sikerült bizonyítani. Emiatt viszont az sem nyert bizonyítást, hogy Solymosi Eszter egyáltalán meghalt volna [...]. A megtalált hulláról tehát nem bizonyosodhatott be, hogy Solymosi Eszteré [...], "Csupán" az nyert bizonyitást, hogy a hullán Solymosi Eszter ruhája volt [!],- továbbá a hulla csuklójára egy "olyan" [...] festékes zacskó volt szorosan rákötve [...] amelyet Eszter vásárolt Kohlmayer boltostól.

A Kúria ítélete tehát nem lezárta, hanem nyitvahagyta a kérdést: kinek állott érdeké ben és kinek állt módjában az ál-Solymosi Eszter holttestére az "eltünt" Solymosi Eszter valódi ruháit ráadni? Az ősrégi jogelv alapján [qui prodest] a tiszaeszlári gyilkosság megoldottnak tekintendő.

"Vérvádról" szó sem lehet. Vérvámról van szó "mindössze". És hogy az ügy [a pör] miért nem ér véget? Hát egyszerüen azért, mert a "vérvámszedők" továbbra is gyermekeink körül ólálkodnak és akit sikerül elkapniuk, annak nyom nélkül "elpáro log" a vére, mint a körmendi Zsófikáé.

A helyzet egyszerü. El kell kapni a vérvámszedőket és meg kell fejteni a titkot, mire használják a vért.

A "Commenten" rövidesen visszatérek erre a témára. Előbb azonban megteszem a szükséges lépéseket Bethlen János etikai és fegyelmi felelősségrevonása iránt.

Sz. Gy.