Keresés ebben a blogban

2010. március 26., péntek

Átstartolás Budapesten.

















Látszat, ill. pótcselekvések lázában ég a politikai Magyarország bal, jobb és jobbik oldala.

Hát senki se szól, hogy kár a gőzért? Eget verő disznóság - lett volna - ha izraeli kémrepülőgépek valóban megsértik egy idegen állam, adott esetben a trianoni roncs Magyarország, felségterületét. De hát ennek az országnak rég nincs „felségterülete”, amit meg lehetne sérteni. Ergo tökéletesen igaza lehet a csinos Aliza Bin-Noun nagykövet asszonynak abban, hogy a két izraeli gép szokásos rutinfeladatot látott el és hogy korábban is történt már ilyesmi.

Az is szent igaz lehet, hogy a gépek a Nemzeti Közlekedési Hatóságtól kaptak engedélyt a szokásos rutinfeladat végrehajtására. Apró részletkérdés csupán, hogy ez alatt nyilván az Izraeli Nemzeti Közlekedési Hatóságot értette a szépasszony.

Az is meglehet, hogy a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően a "magyar" Külügyminisztériumot is bevonták a folyamatba. Ám hogy a Külügyminisztériumnak voltaképp mi köze ehhez, sajnos nem derül ki a közleményből.

Továbbá Aliza Bin-Noun asszonynak abban is igaza lehet, hogy nem véletlenül jelent meg a hír a csütörtöki Magyar Nemzetben és hogy e mögött Izrael-ellenesség állhat. Persze hogy állhat! Ennek a látszatát is elkerülendő tényleg elnézést kell kérnünk Izraeltől, a Magyar Nemzet és a magyar nemzet minősíthetetlen viselkedése miatt.

A szélsőjobboldal tehát hiába élcelődik a bocsánatkérés témájával kapcsolatban. Nincs igazuk. Nekik egyébként se lehet soha igazuk, mert a magyar ember "mérsékelt", akkor is ha kitapossák a belét. Egy törpe kisebbségnek meg igazán kár ugrálni. Ezek a hülyék kolompnak képzelik magukat a birkák között...

Simon Peresz izraeli államelnök korábban már elkotyogta, hogy Izrael felvásárolta Magyarországot tokkal vonóval együtt. [Ezt a sajtó és a diplomáciai körök később próbálták elmosni, de a vén faszi kitartott korábbi nyilatkozata mellett. Sőt meg is toldotta, hogy most jól megy Izraelnek a bolt és ez is egy jó befektetés volt. Érdekes, azt nem kérdezték tőle, ki volt az eladó és mennyi volt a vételár...]

Lássuk tehát ezek után [a volt] Magyarország jelenlegi jogi státusát. Mondhatom, kúrva szerencsés helyzetben vagyunk, hisz van egy minden kérdésben illetékes elvtársunk a Sólyom László! Õ évekig az Alkotmányszabóság elnöke volt. Kisujjában tehát minden paragrafus színe, meg a visszája.

Az Alkotmány 29.§ (1)bekezdése szerint ő fejezi ki a nemzet egységét és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. Továbbá, az Alkotmány 30/A. § (1) bekezdése a) pontja értelmében ő képviseli a magyar államot, azaz ellátja nemzetközi jogi képviseletét. Peresz tehát csak vele köthette meg a boltot. Sólyom ráadásul egyedüli aláíró, mivel a magyar állam képviseletére vonatkozó jogosultsága ellenjegyzéshez nem kötött. Tehát az Alkotmánybíróság 48/1991. (IX. 26.) AB határozatának terminológiájával a köztársasági elnök önálló politikai döntéseinek sorába tartozik, hogy kinek, mikor, mit ír alá.

Sokan hasonlítják őkelmét a gyermekmesék kecskéjéhez Mekk Elekhez, de nincs igazuk. Mindenki láthatja, milyen előrelátó volt alkotmánybíró korában saját leendő jogkörének meghatározásában. Az eladás kérdésében - emiatt - õt meg kell kérdezni.

De van még más is, amire csak ő felehet hitelesen. Az Alkotmány 29. § (2) bekezdése alapján ő a Magyar Honvédség főparancsnoka. A főparancsnoki funkcióval járó feladatok és felelősség alkotmányos gyakorlásakor elsősorban a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CL. törvény rendelkezései és az Alkotmánybíróság 48/1991. (IX. 26.) AB határozata irányadók. [Már megint az előrelátás. Ez az ember dettó olyan okos, mint a groszpapi - Kun Béla.] Õ tehát nemcsak a nemzet atyja, hanem a legfőbb hadúr is! Ezt jól jegyezze meg mindenki, aki ebbe a látszat-konfliktusba üti az orrát.

Eljutottunk hát a honvédelemig, de mi is az - manapság? A Honvédelmi törvény szerint a Magyar Honvédség fő feladata Magyarország szuverenitásának és területi épségének védelme és - az Észak-atlanti Szerződés alapján - hozzá kell járulnunk a Szövetség kollektív védelméhez. További feladata, hogy hozzájáruljon más, közösen vállalt szövetséges küldetésekhez, részt vegyen a nemzetközi szervezetek égisze alatt zajló béketámogató és humanitárius akciókban. [Most speciel Afganisztánban védekezünk...]

A szuverenitás magyar megfelelője, a magyar értelmező szótár szerint, az önállóság. [Ez manapság úgy szuperál, hogy ha a pénzügyminiszter az APEH vérebeinek nem akar prémiumot osztani, rászólnak az IMF-tól, oszt' nyomban kiosztja a pénzt.]

Tovább ragozva a dolgot, a sereg feladata a Magyar Köztársaság függetlenségének, területének, légterének (!), lakosságának és anyagi javainak külső támadással szembeni fegyveres védelme. Ez is azt igazolja, hogy nem történt semmi különös! Először is, hogy lehet független aki megvettek, pláne a vevõnkkel szemben? Aztán hogy jöhetne szóba a légtérvédelem? Hol a külső támadó? Hogy tekinthetné a zsidó Szekeres Imre honvédelmi miniszter külsõsnek saját rekedő vértestvéreit. Hát nem megmondotta volt Herzl, a cionizmus megalapitója, hogy a zsidók egy népet képeznek, bárhol éljenek is a világon. Aztán mi az hogy támadás? Az izraeli légierő megtámadja Szekeres Imrét? Már mi a jó fenéért támadná meg?

Tehát, teljesen fölösleges össze - vissza vagdalkozni, kiabálni. Mondom, csak meg kell kérdezni az illetékest, Sólyom Lászlót, rendben van e minden. Ha azt mondja igen, mindenki fogja be a pofáját, a nemzeti egység jegyében, melynek õ a letéteményese.

Ezzel teljesen rendbejön a dolog, helyére kerül minden, hacsak... A felvásárolt területen élõ volt emberek jogi státusa ugyanis megváltozik. Az a cca. kilencmilliónyolszázezer egyed, aki addig lakosságának számított ezentúl a populáció kategóriájába, vagyis a terület állatállományának létszámába kerül, tekintettel arra hogy a goj = állat, a zsidó vallási és jogi felfogás szerint. Ez kétségtelen sok előnnyel jár. A goj ettől fogva jogok alanya nem lehet, ideértve elsősorban a földtulajdonhoz való jogot. Ez első pillanatra viccesnek tűnik. De kérdezze csak meg valaki az Izrael területén (még) élő volt palesztinokat, vicces e valójában? Pedig azt a földet a zsidók ajándékképpen kapták (vissza) Balfourtól.

Az állatoknak ez a fajtája nem domesztikálható. Egy européer erre rigmust is faragott.

"Ez az állat milyen galád,
Ha támadják, védi magát..."

Továbbá, mivel az állat nem jogalany, kötelezettségek alanya sem lehet. Nem ismer se istent (Jahvét) se embert (a zsidókat) és mindenáron védelmezni próbálja a maga és a családja szaros életét. Hát itt a baj! Ezért lesz nehéz a zsidóknak Európa közepén egy új Izraelt létrehozni, hogy aztán ezt is "palesztinizálhassák" [évezredeken keresztül tökéletesített receptjeik szerint]. De hát ez sehol se megy simán. Miért menne épp a volt Magyarországon?

A populáció soraiban erjedés indul. Ami iránt eddig befogadó volt, abban most kirekesztõvé válik [a zsidók vonatkozásában], ami iránt pedig eddig kirekesztő volt, az iránt befogadóvá válik, pl. a "terrorizmus" iránt...

Ha az izraeli gépek nemcsak a rárepülést gyakorolták, a probléma "árnyalódik". Tudjuk, hogy az ilyen masinák arra szolgálnak, hogy "felszippantsanak" néhány millió terabit információt, azaz feltérképezzék a célterület teljes elektronikus struktúráját [input]. A másik lehetséges művelet különböző kis scriptecskék beültetése a célrendszerekbe [output], miáltal a számítástechnikai rendszerek "zombivá" válnak. Átengedik információikat és bármikor megbéníthatók, vagy átállíthatók a vezérlőrendszer igényei szerint. Ez a zsidó Szekerest például abszolúte nem érdekli.

De nem is erről van szó, hanem arról hogy e masinák feltérképezik és semlegesíteni törekszenek a rendszerbe már ugyancsak beplántált "terrorista" sejtecskéket. Most arról szól az ellenőrizhetetlen pletyka, hogy gyanús szírek után szaglásztak a repcsik. Ez rendben is lenne. Csakhogy, ezek a sejtecskék is védekeznek, ahogy tudnak. És máris benne vagyunk [leszünk] egy cyberháborúban, ami könnyen elfajulhat egész odáig, hogy "szélsőséges iszlamisták" a [volt] Magyarország [egykori] területén próbálják levadászni a madárkákat.

Azokat nem lehet lelőni, vetheti közbe az olvasó. Ezt gondolták és mondták a "lopakodóról" is, amíg Dani Zoltán ezredes ... 1999. március 27-én, a NATO-légicsapások negyedik napján le nem lőtte a radarok számára megfog hatatlannak tartott F-117 A típusú lopakodót. Az eset óriási visszhangjának az utórezgése még ma is érezhető. Mert ezzel nem csak, hogy óriási csorbát ejtett az amerikaiak tekintélyén, hanem nyilvánvalóan hozzájárult a légi akció elhúzódásához is. Ráadásul Dani egysége 1999. május 2-án, lelőtt egy F-16-ost is, a másik "sebezhetetlen" szuper repülőt, amiből arra lehet következtetni, hogy nem csupán véletlenről volt szó.

Szóval, ha valami diszkrepancia lesz, mi azért nem felelünk, mert nem ér a nevünk.

Sz. Gy.