Keresés ebben a blogban

2009. június 27., szombat

Valósággal belebotlottam a "Sanghaj" folytatásába. A tudatalattiból indult. A délutáni szundikáláshoz kerestem valami olvasnivalót. Tétova pillantásom Dábik János "Uzsoracivilizáció" c. Könyvén állapodott meg.- Na ez jó lesz. Találomra nyitottam ki. "A szabadkőműves bankok és az Egyesült Államok északi tagállamai." c. alfejezetben a következőket olvastam.

"Miután az amerikai polgárháború kitört, azok a brit szabadkőműves érdekeltségek, amelyek finanszírozták a déli szakadárok lázadását, felajánlották Lincolnak is ugyanezt a segítséget, ha engedélyezi számukra egy központi bank felállítását. Lincoln, aki ügyvédként átlátott az összefüggéseken, ezt az ajánlatot visszautasította, mert felismerte, hogy ha elfogadja, akkor az Egyesült Államokban bevezetésre kerül a magánkibocsátású fedezetlen pénz, amelynek a használatáért az azt kibocsátó magánbankoknak kamatot kell fizetni. Lincoln úgy gondolta, hogy az Egyesült Államok maga is ki tudja bocsátani a saját maga papírpénzét kamatmentesen és adósságmentesen és ennek megfelelően 1862. februárjában az amerikaiak kézbe vehették a Lincoln által kibocsátott zöld színű dollárt, a "Greenback"-et. Anglia és Franciaország - arra számítva, hogy Lincoln elutasítja egy magán központi bank engedélyezését - úgy vonultatta fel haderejét, hogy nyomást gyakorolhasson a Lincoln kormányra egy olyan amerikai központi bank létrehozása érdekében, amely az európai és a brit szabadkőműves bankárok közös ellenőrzése alatt állna. 1861. november 8-án a londoni kormány 8000 főnyi csapatkontingenst küldött Kanadába. Ezzel egyidejűleg pedig francia katonák szálltak partra Mexikóban. .... Lincoln elnök tisztában volt azzal, hogy a londoni és a párizsi kormánynak ezt a manőverét az európai kontinens és a brit bankárok támogatják és céljuk rákényszeríteni az Egyesült Államokra egy irányításuk alatt álló központi bankot. A bekerítéstől félő amerikai elnök ekkor kényszerűségből II. Sándor orosz cárhoz fordult segítségért. ... II. Sándor parancsot adott az orosz birodalmi haditengerészetnek, hogy hajózzon át a keleti parti New York és a nyugati parti San Francisco kikötőjébe. Az orosz hadihajók 1863. szeptemberében érkeztek meg a két nagy amerikai kikötőbe. Lincoln, aki élet-halál küzdelmet vívott a nemzetközi pénzoligarchiával, és a szolgálatában álló brit és francia kormánnyal, az orosz csapatokkal a háta mögött győztesen került ki a küzdelemből. A szabadkőműves pénzoligarchia azonban nem adta fel a küzdelmet és újabb akciókat készített elő.
Lincoln elnök nem volt képes megfékezni az így mozgásba hozott Kongresszust, amely elfogadta a National Banking Act-et (Nemzeti Banki Törvényt), amely létrehozta az Egyesült Államok szövetségi szinten engedélyezett nemzeti bankját. Ennek az új banknak joga volt U. S. Bank Note-okat, azaz olyan bankjegyeket kibocsátani, amelyek valójában magánbankárok által kibocsátott pénzt képeztek, amelyet ezek a magánbankárok kamat ellenében kikölcsönözhettek a kormánynak. Ennek a pénznek nem volt arany vagy más nemesfém fedezete, hanem olyan államadósságot jelentett, amelynek fedezete az állam által beszedett adó. Néhány hónappal később a City of Londonban működő Rothschild bank levelet írt New York vezető bankáraihoz és pénzembereihez. Ebben kifejeződik, hogy a szabadkőműves bankárelit hogyan vélekedik valójában az emberek érdekeiről: "Azok a kevesek, akik megértik ezt a rendszert (a kamatozó magánkibocsátású fedezetlen papírpénz rendszerét vagy annyira érdekeltek lesznek a hasznában, és függenek majd a kegyeitől, hogy az ő részükről nem várható ellenállás; a lakosság nagy része viszont szellemileg nem képes felfogni, hogy a pénztőkések mekkora előnyöket húznak ebből a rendszerből, panasz nélkül viseli majd terheit, és talán még csak nem is sejti, hogy ez a pénzrendszer mennyire hátrányos az érdekeire."


Lincoln tehát tréfli lett [mint később - ugyanazért (!) - Kennedy]. A folytatás "logikus" volt, mármint a szabadkőmüves recept szerint. "Újraválasztása után öt nappal egy színházi előadáson vett részt, ahol a rosszul megszervezett védelmet kihasználva rálőttek. Másnap reggel 7 órakor válságos állapotba került és 7 óra 22 perckor örök nyugalomra tért. Merénylőjét,
John Wilkes Booth nevű, a déliekkel szimpatizáló színészt 12 nappal később, üldözés közben megölték. Booth három társát nem sokkal később felakasztották."

Azután néhány pihentagyú [ Martin Plimmer & Brian King: A véletlen játékai] bizonyos összefüggéskeket fedezett fel.

"Számos könyv és tanulmány foglalja össze a két volt amerikai elnök életét-halálát. Kisebb csúsztatások akadnak, de az alábbiakban egyetértenek:
- Lincolnt 1846 választották képviselőnek, 1860-ban elnöknek, Kennedyt 1946-ban képviselőnek, 1960-ban elnöknek
- mindketten polgárjogi élharcosok voltak
- mindkettőjüket pénteki napon lőtték le, feleségük jelenlétében, továbbá hátulról a koponyájukba hatoló puskagolyó végzett velük
- Lincoln ellen a Ford Színházban követtek el merényletet, Kennedyt egy a Ford által gyártott Lincoln Continental nyitott gépkocsiban lőtték le
- mindkettőjüket Johnson nevű elnökhelyettesük követte, akik déli demokraták és szenátorok voltak. Egyikük 1808-ban született, míg a másik 100 évvel később...

- John Wilkes Booth 1839-ben született, míg Lee Harvey Oswald 1939-ben. (itt van némi csúsztatás, ugyanis Booth valójában 1838-ban született... és a fenti számmisztikában hívők ezért sem tekintik Oswaldot az igazi merénylőnek, hiszen a többi kérdés mellett nem stimmel a születési idő)
- mindkét merénylő délről származott, és egyikük sem jutott el a bíróságig. Előtte meggyilkolták őket.
- Booth színházban lőtte le Lincolnt, majd egy csűrbe menekült. Oswald egy raktárépületből lőtt, majd egy színházba menekült
- Amerikában a merénylők rendszerint (több merénylet adatai alapján) szíven, vagy egyéb érzékeny testrészen lövik áldozataikat. Itt mindkét esetben fejlövés végzett az elnökökkel.
- mindkét elnök gondatlan volt a saját biztonságát illetően, nem szerették a testőröket. Kennedy lenyittata a kocsi tetejét, hogy jól lehessen látni őket, Lincoln őrzésével megbízott rendőr pedig többször magára hagyta az elnököt, hogy jobban lássa az előadást, illetve hogy igyon valamit.
- a merénylet alatt mindkét elnök a saját felesége és egy házaspár társaságában volt. Mindkét esetben a másik férfit is megsebesítette a merénylő.
- mindkét elnök a felesége mellett ült a lövés pillanatában, és mindkét asszony a karjában tartotta a haldokló fejét. Mindketten 24 éves korukban mentek férjhez, három gyerekük született, ezek közül egy meghalt, amíg a Fehér Házban éltek.
- nem sokkal a merénylet után mindkét merénylőt megállították, kérdezősködtek náluk, majd továbbengedték őket
- a két merénylőt hasonló módon ölték meg. Fényforrás alatt haltak meg, egy Colt pisztolytól, egyetlen lövéstől.
- mindkét merénylő neve 3 tagból áll, és összesen 15 betűből...


Mindössze egy összefüggést nem vettek észre a tojásfejüek, vagy nem írsogálnak róla: mindkettejüknek azért kellett meghalniuk, mert amerikai, nemzeti pénzt akartak a zsidópénz helyett. A hármas szám bűvös szám. Mi azt mondjuk, három a magyar igazság! Hát az amerikai? Nem kizárt, újabb "vad" vár a "bérkilövőre": Barack Obama.

A Kossuth Rádió szerint [2009-01-26] "Barack Obama nyíltan Abraham Lincoln politikai örökösének tartja magát. Az Egyesült Államok 44. elnökével amerikaiak millió azonosulnak, és sokan úgy gondolják, hogy az ő beiktatásával teljesedtek ki a polgárjogi küzdelmek, most váltak végleg egyenrangúvá Amerika különböző társadalmi csoportjai.Abraham Lincoln újjászületett. Legalábbis a szellemisége, és legalábbis az amerikaiak túlnyomó többségének reményei szerint. Abraham Lincoln az az elnöke volt az Egyesült Államoknak, akinek a véres polgárháború után sikerült lélekben is egyesítenie az országot. Barack Obama deklaráltan Lincoln politikai örökösének tartja magát. [A beiktatási ünnepség előtt például szimbolikusan is megtette Lincoln útját: Philadelphiában, az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat városában vonatra ült, és ugyanazon az útvonalon jött Washingtonba, mint amelyen 1861-ben Lincoln vonatozott a saját elnöki beiktatására.] A héten rendezett beiktatási ünnepségen sokan Obamát is országegyesítőként ünnepelték. A washingtoni jeges hidegben nevettek és összeölelkeztek, sírtak és éljeneztek az amerikaiak. A Barack Obama iránti, rajongással vegyes szeretetnek sok oka és magyarázata van: például a radikális szakítás vágya az elmúlt nyolc évvel, a többféle és súlyos válságból való kilábalás reménye, Obama karizmája, és nem utolsósorban: az a tény, hogy az új elnök – félvér. Amerikai feketék milliói azonosulnak vele, mintha maga az afro-amerikai közösség került volna hatalomra."


Mindez nagyon szépen hangzik. Ám ha ezt Obama komolyan gondolja és netán lépik is egyet Lincoln nyomdokain, tuti hogy agyonlövik.


Hacsak.


E hacsak miatt határoztam a mai blogírás mellett. Ugyancsak Drábik János "Leleplezőjében" olvastam ugyanis, hogy egyes jövőbelátók azt jövendölik, hogy Amerikát az erkölcsi, gazdasági, politikai és meg vagy húszféle válság tobb önálló "egyesült" államra fogja darabolni. Ez is lehet. De ha Obama Lincoln reinkarná ciójának gondolja magát, óhatatlanul eszébe jut, hogy a szellemi üknagypapi behívta az orosz flottát...


Há' nem? Mér' ne?! Ahogy elnézem Putyint, ő is van olyan faszagyerek, mint II. Sándor cár. Ha [plusz - grátisz] néhány kágébést [efeszbést] is vezényel Obama őrzésére, úgy lelövik röptében a merénylőt, mint a főnökük a szibériai tigrist.

Persze mindez nem lesz olcsó. Putyinnak vastag a plajbásza...

Megátjuk - mondotta a vak.


Sz. Gy.

2009. június 24., szerda

Már "aggódnak" - jó jel...



Mint várható volt, Iránban elkezdődött a rendcsinálás, Ahmadinejad módra. Ezt természetesen nem tetszik azoknak, akiknek egy szavuk se' volt, amikor Budapesten Gyurcsány módra tettek rendet, a "venég" pribékek. A mai napon [06.24], az egységes EU zsarolás keretében, a következők történtek.

"Iklódy Gábor külügyi szakállamtitkár a Külügyminisz tériumba kérette az Iráni Iszlám Köztársaság budapesti nagykövetét és ... Visszautasította azt az iráni vádat, amely szerint egyes EU-tagállamok az iráni elnökválasztással összefüggésben beavatkoztak volna Irán belügyeibe. Hangsúlyozta, az EU-tagállamok joga, hogy az egyetemes demokratikus normák érvényesülésére tekintettel nyilatkozzanak 'az aggodalomra okot adó iráni helyzetről'... Szóvá tette azt is, hogy az iráni hatóságok feladata eloszlatni a választásokkal kapcsolatban Iránban megfogalmazódott kételyeket és biztosítani a véleménynyilvánítás szabadságát... Hangsúlyozta: a tiltakozóknak joguk van a 'békés' demonstrációra, és Magyarországot aggasztják a médiát, a sajtó munkatársait korlátozó intézkedések."

Mondhatnám, hogy a Gábor totál hülye, de nem mondom, mert "EU szabvány" szerint járt el [lásd fent], így az EU-akciót kommentálom.

Nem állítanám, hogy Iránban [elsősorban] az EU keverné a szart, mert a CIA keveri, Izraeli megrendelésre.

Nem tudom, mik azok az "egyetemes demokratikus normák", csak azt tudom, hogy ilyes mikről szó sem esik, ha pl. az izraeli tankok a Gázai övezetben ölik a civileket. Neda Soitamit mártírrá avatják, miközben a kitaposott belű, szétlapított fejü gazai kisgyerekek százairól szó sem esik. Ez természetes is, hiszen a "demokráca" és a képmutatás hasonló értelmű szavak, azaz inkább egymás szinonimái...

Nem tudom, melyik EU-barom találta ki, hogy az iráni hatóságoknak 'kötelessége' lenne bizonyos 'kételyeket' eloszlatni?

Végül: nem tudom, mit értenek europáék a 'békés' tüntetések fogalma alatt. A tévéközve títések ugyanis rendőrverésről, gyujtogatásról szólnak. Vagy ezek nem Teheránban történtek volna?

Ezt le kellett szögeznem, de kijelentem: ezekkel az unalmas közhelyekkel nem untatnám olvasóimat [annak ellenére sem, hogy én most a Balatonnál speciel unatkozom, mert rossz az idő].

Azért vettem [ölbe] a gépet, mert látom, 'liberálisék' és 'demokratáék' szemmelláthatóan nem értik, mit jelent - az általuk kitalált - globalizmus - 'terrorizmus' formájában. Olyasmit emlegetnek, hogy világcsendőrséget kell létrehozni 'azonnali reagálású' erők formájában és közben nem veszik észre, vagy nem veszik tudomásul, hogy ilyen erők már léteznek, a másik oldalon...

Nem arra gondolok, hogy Oroszország ilyenkor [hamar] leteszi a garast. Letette, most is. Alighanem Kína is követni fogja a szokott "finom" módján.

Arra gondolok és utalok, hogy Irán és pl. az Al Kaida között operatív [!] kapcsolatok jöttek létre, amelyek lehetővé teszik, hogy Ahmadinejad annyi kaidás 'önkéntest' hívjon le [be], amennyire szükség van. Máris emlegetik, hogy a Baszidzs milicia mellett 'más' [!] miliciák bevetésére is sor kerülhet. Na! Ki, mire gondol? Szabad a gazda!

De tulajdonképp nem is erről van szó, hanem arról, hogy a [szinte azonnali] válaszcsa pás nem feltétlenül, sőt nem is elsősorban ott következik be, ahol a csapás történt, hanem a világ más, tetszőleges [!] pontján, ahol azt nem-, vagy csak nehezen lehet kivédeni.

Tessenek a pakisztáni követségekre gondolni. A Népszabadság mai, harmatosan friss híre, hogy... "a pakisztáni hatóságok meghiúsítottak egy merényletsorozatot, amelynek öt európai állam – köztük Magyarország – iszlámábádi nagykövetsége, és a Dél-afrikai Köztársaság diplomáciai képviselete volt a célpontja – közölték szerdán a pakisztáni fővárosban diplomáciai források."

Mázlink van! De meddig?

Mára ugyanis eljutottunk odáig, a hont nem védő - expedíciós hadseregünk idegen érdekeket szolgáló szerepvállalásai révén, hogy Magyarország [bel külföldi viszonylatban] a terrorizmusnak nem tranzitországa lesz, mint Carlos a Sakál idején, hanem célországa. Úgy látszik, hogy pl. a madridi merényletsorozat nem tudja meggyőzni honi barmainkat arról, hogy Európa védtelen, ha "precíziós csapást" akarnak rámérni.

Épp most olvasom, hogy - izraeli nyilatkozata szerint - Bajnai karanténba óhajtja helyezni a Jobbikot. Nem mondom, lenne benne valami, de azért mégis...

Száz blognak is egy a vége. A "génkoktélosok" és "magyar" csahosaik nem nyughatnak, amíg valaki [célzottan] a fejükre nem üt.

Be fog következni. Az ökör is arról ért, ha orrbavágják...


Sz. Gy.








2009. június 23., kedd

Sanghaj

Ezuttal nem a nénikémről írok [aki táncosnő volt Sanghajban], hanem valami másról.

Most nem akarok nagy feneket keriteni a dolognak - mivelhogy nyaralok - de mégis...

A FED-del kell kezdenem, mert a "modern" világ csaknem összes nyavalyáját ez a zsidó talámány - a Federal Reserve System - okozza. Aki tudja miről beszélek érteni fogja. Aki nem tudja, nézzen utána előbb - a névnek...


Kérdezem: "ki ölte meg Kennedyt?" Azaz: egy fenét kérdezem. Így csak azok kérdeznek, akik már akkor is hazudnak, ha kérdeznek. Tudvalévő ugyanis, hogy egy profi gyilkosság elkövetőjét a megbízótól több biztonsági réteg választja el és ezeken áthatolni semmiféle nyomozó szerv nem képes. A kérdés helyesen így hangzik: "miért kellett Kennedynek meghalnia?" Erre viszont már van hiteles válasz. Qui Prodest? Azért, mert a FED pénzkibocsátási és egyéb jogait visszakövetelte az Amerikai Állam, amerikai nép, számára!

Utóda Lyndon B. Johnson - első lépésként - Kennedy ezirányú intézkedéseit hatálytalanította.


Minden épeszű ember [a nemzetiszín "magyar" politikusokat sajnos nem sorolhatom közéjük] tisztában van azzal, hogy a világ bajai nem orvosolhatók addig, amíg a glóbusz az amerikai rablótőke szabad prédája, vadászterülete marad.

Az imperializmus persze erős. Eszelős félelmében fegyverkezik. Most helyezik hadrendbe az új szuper - hiper repülőgéphordozót a Ronald Reagant. Ez a masina látszólag az óceánokon úszik, valójában a dollár piszkos hullámain. Ha ezt a közeget lecsapolják, béna kacsa lesz az egész verkli.

Nos a "Sanghaji Értekezlet" fedőnevet viselő "összeesküvés" résztvevői valami ilyesmin törik a fejüket. Az illusztris résztvevők között Kínát és Oroszországot érdemes említeni. Közülük Kína ismerhette meg leghamarabb, mit jelent a gyarmatositás. Ellene viseltek flottás - ágyús "ópiumháborút" a tőkések, mert császáruk megtiltotta az ópium behozatalát. Most pedig - talán - Kína szenvedte meg leginkbb a "pénzügyi világválságnak" becézett gengszterakció következményeit.

És Oroszország! Hát' az oroszoknak is van mire emlékezniük... Ők a "bolsevik forradalmat" kapták - Kelet New Yorkból - azért, mert a cárok hagyták, hogy a nép időnként fellázadjon szipolyozói ellen ["pogromok"].

Nos, a jelek szerint, nem kevesebbről van szó, minthogy az értekezlet államai felkarolják a másság, mégpedig a "monetáris másság" amúgy liberális (!) eszméjét és új - másik [!] világpénzt, világ-pénzrendszert, hoznak létre!

Persze, Oroszország és Kina is megérik a pénzüket. Senki se' gondoljon arra, hogy netán majd altruisták lesznek. Egy dologban reménykedhetünk, Normálisak lesznek.

Persze most minden olvasóm gyanakodhat arra, hogy tán én nem vagyok normális, pláne ha "így" folytatom, márpedig folytatom...

Minenekelőtt visszamutatok arra amit, Konrád György agymenései kapcsán, az állitólag kiváló minőségű, kosher "génkoktélról" írtam. Ez az "eszme" gonoszságot, de mindenekelőtt ŐRÜLTSÉGET [!] tükröz. Mázlim volt, hogy véletlenül megvásároltam a "Lelepező" egyik számát és abban felfedeztem a [zsidó] Gilad Atzmon "A zsidó történelem vége?" c. írását. A mű méltatását ezúttal mellőzöm [még visszatérek rá]. Most csupán annyit említek, hogy a szerző, a gázai övezetben végrehajtott szadista tömeggyilkosságok kapcsán, a katona - hóhérokról olyan lélektani analízist ad, amely maradéktalanul érvényes bizonyos amerikai pénzemberekre és politikusokra, akik a szó orvosi és köznapi értelmében ŐRÜLTEK, a "koktél" miatt...

A téma taglalását azért is halasztom későbbre, mert laptoppal a térdemen írok és érzem, altestem zsibbadni kezd. Az agyam azonban - egyelőre - friss és folytatásra elszánt.

[Megjegyzem: az emlitett akadályok miatt írok blog-formában, mert valamivel kényelmesebb.]

Sz. Gy.











2009. június 22., hétfő

Balatoni emlék...

1954. "Vándorugrás" Székesfehérvárról Balatonlellére.

A Li-2 "Teve" ajtónyilásán kidugva a fejem láttam a Balatont. Már csak Lellét kellett megtalálnom. Ez eddig simán ment - vasúton és közúton... A helységnévtáblák és az állomásnevek ugyanis nem egyformák. A mólók viszont azok.

Az ugratóparancsnoknak nagy az ő felelőssége, mert országos botrány, sőt közröhej támad, ha Balatonlelle helyett mondjuk Balatonszemesen
"dob". A navigálásért a pilóta felelős, hozzáfordultam hát. "hol vagyunk, bazmeg?" A válasz ijesztő volt: "fogalmam sincs, bazmeg!" Abban egyeztünk meg, hogy lemegy amennyire lehet, 400 méterre, és majd "filácsolunk". És így lőn. Ám a lellei mólón az élményre szomjazó budapestiekben nem volt semmi empátia. Először kifeszítettek ugyan egy kb. 1.5x1.5 m-es piros kendőt, de aztán gyorsan lemondtak rólam, a szokásos "hülye ez a Gyula" formulát alkalmazva...

Én pedig sóhajtottam egyet és mondtam a pilótának, menjen fel 800-ra és bízza rám. Így is lett. Azon pont főlött, amit Lellének véltem, kidobtam a társaságot. [Bekötve, kioldózsinórral, ugrottak.

Ezután következett az "attrakció", azaz zuhanó ugrás 1500-ról. Ezt én abszolváltam, egy ernyővel [mentőernyő nélkül] ...

Kellemes volt. Egy vitorlás volt alattam, amely úgy növekedett, ahogy zuhanva közeledtem felé, mint mikor zoomolunk a kamerával. Telt - múlt az idő, mármint az a 20 másodperc, amit magamnak engedélyeztem, és kétjegyű számokkal, fejben számolva, mértem.

Nyitás, lebegés, aztán placcs! Vizet értem. Egy rendőr-motorcsónak jött értem. A parancsnoktól megkérdeztem "hol vagyok?" Azt hitte a jóember, viccelek. Pedig nem... Viszont a kapott válasz megnyugtatott. Disznóm van! Eltrafáltam Balatonlellét. Nem semmi, az "adottságokra" tekintettel. A rendőr amúgy se' nézett sokra. Megkérdezte ugyanis "nem érzi magát rosszul az elvtárs?" Nem jöttem rá rögtön, mire gondol. Azután, pillantását követve, zöldessárga csomócskákat pillantottam meg, melyek körülöttem lebegtek a vizen... Megint spekulálnom kellett egy verset. Aztán rájöttem. Az avitt szovjet katonai vízi-ugrókabát reccsent ki rajtam. Ez a mentőeszköz valami fűszerű anyaggal volt kitöltve... Az lebegett. Sikerült megnyugtatnom. Én már nyugodt voltam.

Hát ennyi!

Sz. Gy.


2009. június 17., szerda

Irán nagy napjai.


Nem tom' szadista vagy fasiszta é, aki manapság véres napokkal álmodik, amúgy Petőfi módra.


[Véres napokról álmodom,
Mik a virágot romba döntik,
S az ó világnak romjain
Az új világot megteremtik.

Csak szólna már, csak szólna már
A harcok harsány trombitája!
A csatajelt, a csatajelt
Zajongó lelkem alig várja!]


Ha a jó népnek Petőfi korában száz oka volt, hogy döntsön - borogasson, ma legalább százhúsz van!

Iránra figyel a világ! A "bársonyos forradalom" helyett új CIA darab megy: a "demokratikus lázadás".


Már tudjuk, Ahmadinejad ellenlábasa Hoszein Moszavi is "derék muzulmán", csak kissé másképp... Esetleg jópénzért hajlékonyabb lesz az iráni atomprogram tekintetében (?). Most a győztesen a sor. Reméljük, Ahmadinejad felismeri a nap, a kor kategorikus imperatívuszát és széttiporja a kígyófészket.

Tudjuk, Iránnak volt már demokratikusan megválasztott, nem fundamentalista, miniszterelnöke Mossadegh személyében. Ám ő mégsem volt Amerika számára elég demokratikus, mert hozzábabrált az iráni föld méhében rejtező "amerikai" olajhoz. Megdőlt tehát és Reza Pahlavi sah utódolta, aki hajlandó volt akceptálni az amerikai igényeket, azaz "demokrata" volt. Együtt gondoskodtak az iráni nép belső békéjéről is. Máig is eldöntetlen, hogy ki volt a kegyetlenebb hóhér, Szaddam Husszein [akit az amerikaiak szintén pártfogoltak, mielőtt ugyanők felakasztották volna], vagy Pahlavi, az általuk megteremtett "SAVAK" [National Intelligence and Security Organization] tevékeny közreműködésáével? Lehet tippelni, esetleg nyithatok egy szavazólapot.

Ami most Iránban történik, külföldről szított államellenes lázadás, amelyet az államnak joga és kötelessége minden rendelkezésére álló eszközzel és módszerrel letörni.

A "Nagy Francia Forradalom" is lehet minta, amely a külföldi támadással és fenyegetéssel szinkronban guilottine alá küldte a royalistákat, majd a mérsékelteket [Gironde] és végűl a "gyanúsakat" is.

Van persze más recept is. Ahmadinejad előveheti példáúl a Tórát és annak néhány passzusát átmásolhatja a fegyveres erők számára kiadott hadműveleti utasításba. [Abból dolgoznak a gázai övezetben operáló izraeli alakulatok is.]
Apropó Tóra! Annak kapcsán jutott eszembe, hogy ez a buli [megint] nem Amerika, hanem Izrael bulija, akinek - némi joggal - csípi a szemét az iráni atomprogram. Amerika persze, ha Izraelről van szó, olyan partner aki hagyja hímvesszejét a csalánba verni, Obama ide - Obama oda.

Ahmadinejadnak, ha van vér a pucájában, most "sebészi pontossággal" kell dolgoznia és ki kell metszenie, vagy égetnie, Irán testéből a fekélyt, lehatolva az ép szövetekig. A SAVAK állítólag mintegy nyolcvanezer embert likvidált "fénykorában". A puccsista banda tagjai tán' összevissza sincsenek ennyien. Meg aztán a hullák és a politikai érdekek új egyenletét is az amerikaiak állították fel. Külügyminiszterük, a véres szuka, Madelaine Albright asszony mondotta volt, hogy az iraki blokád miatt elpusztult mintegy ötszázezer kisgyerek "elfogadható politikai ár" volt az amerikai érdekekhez viszonyítva.

Ahogy írás közben kissé jobban belegondolok a dolgokba rájövök, hogy a politikatörténet épp a véres tisztogatások témakörében nyújtja a legszélesebb választékot. Elég ha csak Hitlerre és Sztálinra utalok...


A tisztogatásnak egyuttal az elrettentést is kell szolgálnia - kifelé, hogy az izraeli és az amerikai héjáknak elmenjen a kedve nemcsak a röpködéstől, de a vijjogástól is.


Nota bene! Én nem is erről akartam volna írni, hanem a "Sanghaji Együttmüködési Értekezletről" amely sokkal nagyobb fenyegetés Amerikára és Izraelre nézve mint Ahmadinejad röppentyűi! Gondoljanak csak bele: ha új világpénz születik a dollár helyett, de akár mellette is, mivé lesz Cion hatalma? Erről [talán] holnap...

Most, alvás helyett, figyeljük az iráni híreket és drukkoljunk, ki - ki meggyőződése szerint. És fogadjunk arra, ki marad állva. Én Ahmadinejadra tippelek.

Sz. Gy.