Gyehenna. A csodálkozó Moloch.

Jobb sorsra érdemes népünk kedvenc figurája volt Móricka, akinek mindenről "az" jutott eszébe. Móricka közben felcseperedett és Izraelben telepedett le. Neki és retyerutyájának is minduntalan eszébe jut "az", de ez már nem "az", amire az egykori Móricka gondolt.

Magyarországot nemrég súlyos csapás érte [nem a természet által, hanem emberi kapzsiság miatt].

És ennek kapcsán lám mi jutott, az esetleg épp "haza" készűlő, izraeli Mórickák eszébe? A Jediot Áháronot nevű internetes újság beszámolt az iszap katasztrófáról. Majd teret adott az olvasói véleményeknek.

Nos az ott élő igazi emberek, akiknek halhatatlan fönséges lelkük "neschmannjuk" van, így vélekednek azokról az emberszámba nem vehető lényekről, akiknek csak "nepeschük", azaz állati lelkük van.

* Az egész úgy néz ki, mint a gulyásleves. Igen-migen.
* Testvéred kiontott vére (a magyarországi zsidóké) kiált hozzám a földről? A hírekben szereplő és más magyarországi körzetekben hajdan több tízezer zsidó élt, akiket a magyarok saját kezűleg gyilkoltak meg. A falvak földje ezért a meggyilkolt zsidók vérétől vörös, s nagyon jelképes, hogy hetven esztendővel később ezeket a falvakat elönti a „vörös” és mérgező sav. Nemsokára beköszönt a tél, s úgy néz ki, hogy ekkor teljesen elárasztja őket az „Úr, a bosszúállások Istene” (Zsoltárok 92,1 – H. J.). (Járon, Közép-Izrael)
* A vér csapása után föl kell készülni a békákra (Joszi)
* Nemsokára ezzel is minket gyanúsítanak, azt mondják majd, hogy mindez a magyarok kiontott vére... Kitelik tőlük (….)
* Sopron az a hely, ahonnan táborokba vitték a zsidókat. Sopron a szlovák határ közelében fekszik, s ide gyűjtötték egybe a magyarországi zsidókat, mielőtt útnak indították volna őket a megsemmisítő táborokba. Úgy néz ki, hogy az életben semmi nem történik véletlenül. Ám a mostani vörös sav sem képes lemosni a zsidók megsemmisítése szörnyű gépezetének szégyenfoltját. (Báruch)

[Összeállította: Hering József – Kuruc.info számára. Nota bene Hering cikke mára eltünt a Kuruc Inforól (?)]

Az álnevet használó, azaz diszkrét "Joszi" az egyiptomi tíz csapást vízionálja. [1. vérré változtak a folyóvizek, elpusztultak a halak 2. békák lepték el Egyiptomot 3. tetvek 4. vadállatok (vagy: kártékony rovarok) 5. dögvész az állatok között 6. fekélyek borították az emberek testét 7. jégeső verte el a termés nagyját 8. sáskahad 9. háromnapos sötétség 10. meghalt minden elsőszülött egyiptomi, ember, állat] és az első után a másodikat, a békákat helyezi kilátásba.

De jaj (!) már Jahve sem a régi... kitalálta a 11-ik csapást, amely csapnivalóan rossz célzás miatt Izraelt érte, vagy Izraelre hullott vissza? A jófene sem ismeri ki magát manapság.

Az izraeli Karmel-hegység lábánál, Haifa város közelében pusztító hatalmas tűzvészre célzok. És tudják, nekem ezzen kapcsolatban mi ugrott be a szabad asszociációk kavargása során? Hát' Gyehenna! Úgy ám!

Hogy miről is van szó?

Gyehenna kezdetben földrajzi fogalom volt, vagyis egy völgy Jeruzsálem szomszédságában. Aztán a fogalom tartalma némileg változott, mert ezen a helyen a Molochot imádó, bálvány tisztelő zsidók gyermek (!) áldozatokat mutattak be a Tófet vagy Táfet nevű tűzoltáron. A gyehenna kifejezést az újszövetség már olyan értelemben használja, amely már a végső halálra, a "tüzes tóra", a teljes megsemmisülésre vonatkozik. A modern héber a pokol szóra a "tofet" kifejezést használja, ami jelent még máglyát is. Később a területfelhasználás módja változott. Krisztus idejében a Gyehenna azon jeruzsálemi szeméttelep neve, ahol a város hulladékját égették el. Később itt hamvasztották el a bűnözők holttesteit is egy állandóan égő tűzön; így vált a Gyehenna a teljes megsemmisülés, pusztulás szimbólumává.

Ha már a neveknél, ill. a fogalmaknál tartunk ejtsünk szót Molochról is.

Moloch vagy Mólek a héber melek, azaz király szó megfelelője. ... A Kr. e. VIII - VII. században Izraelben is megjelent Moloch kultusza [2Kir 23,10; Jer 32,35], olykor gyermekeket is áldoztak neki a zsidók, a Kidron-patak völgyében, mely a Hinnom [Gehenna], a Tófetnek nevezett kultikus helyen: „tűzbe küldték”, azaz áldozati ajándékként elégették őket [2Kir 16,3; 17,17; 21,6; 2Krón 33,6; Ez 16,21; 20,26.31]. A kultusz főleg az északkeleti és a keleti sémi népek körében élt, innen vehették át más törzsek is.

A tárgyilagossághoz tartozik annak említése, hogy a törvény tiltotta ezt a kultuszt [Lev 18,21; 20,2-5], mert Jahve áldozatkészséget kíván, az emberáldozat azonban utálattal tölti el [Ter 22; Bír 11,30-40].

Azt viszont nem tudom, hogy manapság a polgári lakosság, köztük gyermekek, foszforral ége tését hogyan minősíti Jahve? Sok példa olvasható a Tórában arról, hogy a zsidók nem mindíg tartották be Jahve tilalmait és emiatt kegyetlenűl megbüntette őket.

Joszi - Móricka! Nem gondolod, hogy esetleg Jahve nem nézi jó szemmel a gyermekgyilkosokat és az olyan gyűlölködő kreténeket, mint amilyen te vagy, a neschmannoddal együtt? Ha pedig netán erről van szó, ti is kihúztok még több gyufát is. Hírlik, hogy a tűzvészt gyujtogatás okozta. Nem gondolod, hogy még vannak nálatok olyan nép-maradványok, akik útálnak benneteket? És mit látsz körös - körül? "Kedves" szomszédaitok alig várják, hogy elvágják a torkotokat. Persze ez nem ilyen egyszerű. Lám a neked oly kedves és tanulságos egyiptomi tíz csapást is úgy mérte az úr, hogy mindíg megkeményitette a fáraó lelkét, hogy ne hagyjon fel üldözésetekkel, hogy emiatt (...) egymás után mérhesse csapásait Egyiptom népére. Dehát ez nektek sem volt fályásmenet, sőt negyven évig kóricáltatok miatta.

Joszi - Móricka! Tudsz követni?

Ja! És mikorra gondolod, hogy "haza" települsz? És itt mire számitasz ha a nyolcadik csapásként [sáskahad] megérkezel?

Sz. Gy.