Európa hangos, újra hangos. Felzúgnak forradalmai?

Mottó:
"Lamberg szivében kés, Latour nyakán
Kötél, s utánok több is jön talán,
Hatalmas kezdesz lenni végre, nép!
Ez mind igen jó, mind valóban szép,
De még ezzel nem tettetek sokat –
Akasszátok föl a királyokat!"


Óh' a legvidámabb barakk "forradalmi" romantikája: aczél palást alatt kádári kacsintás, Hofigéza az udvari bolond mókázása, Demszkíj "ellenállása", Levente dalai... Óh azoki a dalok! Hangosan, érthetően (Petőfi után)

Európa csendes, újra csendes,
Elzúgtak forradalmai...
Szégyen reá! lecsendesült, és
Szabadságát nem vívta ki.

Aztán halkabban dünnyögve, a bajusz szőrszálai közé pusmogva:

Száraz még a föld,
de jönnek új esők.
Feláztatják majd a sós talajt.

Hőstett számba mentek ezek akkoriban. De azok voltak e valójában, vagy csak egy koreográfia részei? Immár tökmindegy, mert Európa megváltozott! Málladozik a sós talaj intézményei alatt. A történéseket immár nem a rock-szinpadokon imitálják. Nem kellenek a zenétől, alkoholtól, narkótól mámoros csápolók se.

Már "királyok" vannak soron!

Dehát mi történik voltaképp a folyamatos jelenidőben? Hát csak az, hogy az emberiség története nem ért véget a kiteljesedett kapitalizmusban (ahogy Fukuyama képzelte). Isten malmai megint őrölnek, növekvő fordulatszámmal.

A világ úgy - ahogy eljárt tengelyén, amíg kétpólusú volt. A keleti pólust azonban felolvasztotta a nyugati szél. A szovjet blokkra gondolok, amely nem úgy szuperált, ahogy azt Kelet Newyorkban annakidején megtervezték. Sztálin szeméről öregkorára hullt le a hályog, de nem volt elég megyilkolni. Alkotását a Szovjetúniót és szövetségi rendszerét is szét kellett zúzni. Ez viszonylag gyorsan és simán, azaz "bársonyosan" ment. A fegyverkezési spirál felsrófolása totális gazdasági csődöt eredményezett és Gorbacsov kapitulált. Bedőlt a "gonosz birodalma". Az aranykornak kellett volna hát következnie, de nem következett.

Amerika rohamtempóban látott hozzá a világ újra-gyarmatosításához mohóbban és komiszabbúl minden addiginál. Eurázsiára is rávetült az amerikai uzsoracivilizáció sötét árnya. De semmi sem ment simán. A legnagyobb falat kétségtelenül Orosz ország lett - volna. Csak néhány év, néhány elnökváltás kellett - volna - ahhoz, hogy az 1917-es komisszárok vérvonalán kitenyésztett új burzsoázia rátenyereljen az orosz nép vagyonára és bevezesse az orosz földgázt meg az olajat a newyorki tőzsdén. Ám Hodorkovszkíj tigriskertecben találta magát és Putyin cár épp most készül büntetését megtetézni. Bandája egyes tagjai még rosszabbúl jártak.

Cion (képzeletbeli) bölcsei ismét hibásan kalkuláltak, nem először - de nem is utoljára. Mára megdőlt az Izrael és Amerika mindenhatóságába vetett ostoba vakhit. Vajon miért? A (jelképes) kígyóval van a baj! Úgy gondolták, hogy mikor megkezdi, majd bevégzi (jelképes) körét állati közegben tekereg, riadt nyájat kerít körbe. De nem! Emberekkel (!) került szembe, akik most a fejére igyekeznek taposni.

Mai témám Görögország, ill. az a kérdés: véletlenül vált e Európa viharsarkává? Vajon mire gondolt a "Teflon Lady", ez az idétlen tehén, amikor olyan kijelentést engedett meg magának, vagy másnak, hogy Görögország adja el a Parthenont, ha nem tudja uzsora adósságait törleszteni. Egyáltalán tudják e, kiről - miről beszélnek? Aligha!

A Mediterraneum partjain megtelepedett harcias törzsek a világon egyedülálló kultúrát teremtettek. Olyat, amely halála után képes volt más kultúrákban újjáéledni, pl. a római kultúrában és máig tovább élni az egyetemes keresztény világkultúrában. [A keresztény kultúra alatt ehelyütt a nemzsidó kultúrát értem.]

Mi e kultúrateremtés titka? Sejtük, de nem tudjuk. Viszont látjuk, hogy elévülhetetlent alkottak az elvont gondolkodásban általában (a filozófiában különösen), a társadalom tudományokban, az irodalomban, a költészetben, a művészetekben, a gyógyításban, stb. stb.

A derűs világot több istennel népesítették be, akiket emberi alakban, emberi tulajdonságokkal ruháztak fel. Ez a világnézeti beállítottság a politeizmus. A görög kultúra és szellemiség tagadása a monoteizmus. Itt és most az iszlámra és a judaizmusra gondolok. Mindketten a keresztény kultúra és egymás (!) kérlelhetetlen ellenfelei. A keresztény kultúrával szembeni módszereik azonban nem egyformák. Az iszlám "csak" hitetleneknek (gyauroknak) tekinti a nem mohamedánokat és megtéríteni igyekszik őket - vallási alapon.

A judaizmus viszont állatoknak tekinti a gójokat és kizsákmányolásukra törekszik - faji alapon. Ez jelentős különbség. Az iszlám területi hódítások révén igyekszik hatalmát, ill. vallását, elterjeszteni. A judaizmusnak nincsenek hittérítő szándékai, sőt "vallási" közösségétől távoltart mindenkit aki fajilag nem zsidó. Nem egyes országok, hanem a világ meghódítására törekszik, diaszpórái révén.

A diaszpóra nem szétszóratás, hanem tervszerű szétszóródás. Nem exodus, hanem beszivárgás. A sejtjei közötti jelentős földrajzi távolságok a kapcsolattartás, az információ áramoltatás "modern" módszereinek alkalmazását követelte meg. A zsidók voltak a legjobban informáltak a világon már az ókortól kezdve. Tudták, hogy az információ hatalom és éltek is vele. Persze soha sehol sem volt könnyű dolguk. A gazdatársadalmak előbb - utóbb fellázadtak ellenük. Ezért, ha úgy tetszik, a világtörténemet úgy is felfoghatjuk mint a pogromok, a zsidó üldözések történetét. Csakhogy ezek hol itt - hol ott, hol előbb - hol később robbantak ki. Róluk átfogó képük csak a zsidóknak volt. A "pogromlovagok" lényegében nem is tudtak egymásról. Nem tudtak, mert az igaz, amit a zsidók a gójokról mondanak, tudni illik, hogy gondolkodásuk térben és időben erősen beszűkült, mint az állatoké...

Igy vált, válik lehetővé, hogy a zsidó jeremiádák keretében utólag mindíg sikerült bebizonyítani, hogy a népek voltak a bűnösök és a zsidók az ártatlanok.

Ám közben döntő változás következett be. Röviden szólva az, hogy az egész világon elterjedt új információ technikák révén mindenki számára lehetségessé vált a fertőző ágensek nyomkövetése, úgyszólván valós időben (real time).

Napjainkban, a négy - ötezer éves zsidó világhálózat mellett, vadonatúj "konkurens" hálózatok keletkeztek, keletkeznek.

Ilyen a radikális iszlám információs, ill. akcióhálózat, amelyet mindközönségesen terrorizmusnak, világ-terrorizmusnak szokás nevezni. A terrorizmus ágensei mára ugyanúgy beépültek a világ minden szegmensébe, mint a zsidó ágensek.

Létrejött egy újabb gazdasági - politikai pólus, amelyet a Brazília, Oroszország, India és Kína összefogásával hoztak létre "BRIC csoport" elnevezéssel. Ez a csoportosulás az Izraeli - Amerikai világhatalom csúcsfegyverének a dollárnak az élét igyekszik kicsorbítani (a jelek szerint a siker reményében).

A negyedik hálózattá nőheti ki magát az ébredő Európa. Itt időznék (okoskodnék) kissé. Törökországról mondták a múlt században, hogy Európa "beteg embere". Erről így ír a Wikiforrás ["Törökországot egészen a mult század végéig, sőt a világháború kitöréséig „beteg ember”-nek nevezték Nyugat Európában. Az európai hatalmak azonban sok tekintetben hozzájárultak ahhoz, hogy Törökország beteg legyen. Törökország nem volt úr a maga portáján mindaddig, amíg a Kemál pasa meg nem szüntette az európai hatalmak kiváltságait Törökországban.]

Mára Európa, főleg nyugati fertálya, lett a világ beteg embere. Eleve fejlődési rendellenességekkel született a Nyugat-római Birodalom romjain. Szervezete fogékony volt az endogén és exogén fertőzésekre egyaránt.

A baj főleg abból eredt, hogy a korábbi kegyetlen üldöző, a már beteg a római császárság a tiltás, tűrés, támogatás fázisain keresztűl államvallássá tette a katolicizmust. Ennek révén válhatott állammá az államban Katolikus Egyház. Ez a befogadás sokkal nagyobb bajt okozott, mint a naív trójaiaknak a faló... Az Egyház Sodoma és Gomorra minden bűnét kitenyésztette önmagában. A Borgia pápa, VI. Sándor, nem volt egyedi jelenség a pápák között. Ami ebben igazán tragikus az, hogy az Egyház paulinusi, zsidó-keresztény azaz judeokrisztiánus egyházzá vált. Ez a kettősség logikai és erkölcsi abszurditássá tette magát a kereszténységet is. Gondoljunk csak bele! A kereszténység Krisztus és Szűz Mária személyén át tiszteli az Urat. Szent könyve az Ószövetség és az Újszövetség.

Ezzel szemben a Tóra csak az Ószövetséget fogadja be, úgy azonban, hogy az értelmezés és alkalmazás tekintetében föléje rendeli a Talmudot. Ez utóbbi azonban másként vélekedik Jézusról és Máriáról [A Nizzachon ezt írja (4., 7.): "Az eretnekek azt mondják, hogy Mózes ama szavai, (Num. 17., 8), amelyek a charjára
(ganéj), vagyis Máriára vonatkoznak, aki szűz maradt volna, miután Jézust a világra szülte: azoknak zápuljon meg az eszük. Jézus nevének a héber formája - Yeshu - úgy volt értelmezve, mint a gonosz szóval egyjelentésű szó.'neve és emléke tűnjön el.]

A keresztény ókor és középkor ("Renaissance") bűnei folytatódnak a mára "intézmé nyessé" vált papi pedofilia ocsmányságaiban. Emiatt alázkodik meg XVI Benedek a rabbinusok előtt és igéri, hogy - majd valamikor - fellép ellene.

Krisztus tanaiból azonban valamit megőrzött és ápol a keresztény egyház, a mindenkori elnyomók, most kapitalizmus, védelmében. Ez pedig a való világ igazságtalanságainak tolerálása a tulvilági örök élet reményében. [Ti, akik
követtek, tudjátok meg, az én világom nem e földön van...]

Nos, Európa sanyargatott népei épp most esnek át a "megvilágosodáson", amit egy görög tüntetető így fejezett ki: "már gyermekeink jövője is veszélyben van"! Hát igen... Lehetséges, hogy Spárta névtelen hőseinek lelke a végveszélyben beköltözik a kései utódok lelkébe? Lehetséges! Erre utal, hogy a "megváltó erőszak" megjelent az elnyomottak eszköztárában. Ennek jegyében bántak el Kosztisz Hacikadisz volt közlekedési miniszterrel. [L. a fenti képet.] Az "első vér" látványa visszafordíthatatlan folyamatok gerjesztője lehet. Láttuk, hogyan vedlettek állattá a Gyurcsány - Gergényi legények amiatt, mert az istenadta nép kezet mert emelni rájuk. Vélhetőleg Görögor szágban sem lesz ez másképp.

Csakhogy a görögök - görögök! Amúgy nincsenek egyedül, testvéreik vannak számos milliók. Készülődnek már a többi európai nép megnyomorítottjai is.
A kenyértörés nem maradhat el. Jó előre látható ugyanis, hogy egyik nyomorult európai "király" sem törekszik a fentebb emlegetett török Kemál Atatürk babérjaira, azaz esze ágába se' jut a függetlenedés Izraeltől, Amerikától. Ellenkezőleg a "terrorelhárításba" pumpálják a pénzt, meg egy nagy közös fazékba, hogy abból löttyintsenek valamit annak a pofájába, aki épp összerogyni készül. Dehát ez csak ideig óráig tünhet megoldásnak. Az európai népek a harci ösvényeket nem kerülhetik el, mert lenni - vagy nem lenni, mostmár ez itt a kérdés.

A helyzet nem reménytelen. Európa fertőjében - kohójában született meg ugyanis a kapitalizmus valódi alternatívája a nemzeti szocializmus!

Ha erre most valaki felszisszeni készül, emlékeztetem valamire. A Holocaustot sohasem vettem tagadásba, áldozatait nem gúnyoltam. Nem tehettem, mert személyes tapasztalataim arról győztek meg, hogy a nácizmus áldozatokat szedett, főleg azon zsidók köréből, akik legkevésbé voltak felelősek az általában jogos
zsidógyűlöletért. Emlékeztetek arra, hogy a zsidó ortodoxia körében nem is egy mozgalom kárhoztatja azt az elmebeteg cionista elfajulást, amely a világ fő bajainak tervezője és okozója.

Mindez viszont nem jelentheti azt, hogy lehetségesnek tartanám a krematóriumok füstjébe burkolni azt, amit Hitler a nemzeti szocialista állam, a nemzeti szocialista gazdaság létrehozásával alkotott. Ez a gazdaság (elpusztítván az életképteleneket, meggátolván ezek újraszaporítását) létrehozott egy olyan rendszert, amely működő képes maradt a III. Birodalom minden porcikájában - a végóráig.

Hitlertől nem volt idegen a romantika. Mint festő kifejezetten romantikus volt. Arra is képes volt, hogy olykor - olykor költőien fejezze ki magát. Talán ezért nem lóg ki a gondolatmenetből az Ember Tragédiája VII. színéből [Konstaninápoly] az alábbi verstöredék.

Imé, látjátok, ez átkos gyümölcse,
Ha aljas tervvel annyi martalóc
Kezében a szent zászlót lengeti,
S gyáván hizelgve a népszenvedélynek,
Hivatlanúl tolakszik fel vezérül. -
Lovag barátim! míg a szennytelen
Becsűlet, Isten szent dicsérete,
A nő védelme és a hősiség
Lesz kardjainkon, mink vagyunk hivatva
E ronda démont féken tartani
S vezetni, hogy vágyának ellenére
Nagyot s nemest müveljen szüntelen.

Madách a népszenvedélyre utal. Az igazi ronda démon azonban a kapitalizmus, amely a III. Birodalomban a Führer parancsára volt kénytelen az életképes állam felépítése céljára átengedni profitja egy részét és mindenképp közremúködni abban, hogy az állam "jó gazda" lehessen. Hitler egy beszélgetés során ingerültté vált harcostársainak értetlenkedése miatt és rájuk förmedt: "értsék meg végre, én nem a tőkét, nem az ipart, hanem az embereket (!) szocializálom." Ebben az volt a "vicc", hogy egyformán (!) vonatkozott a tőkésekre és a munkásokra.

Már nekem is feltünt, milyen gyakran hivatkozom a III. Birodalom gazdaságára. Gondoltam, ez tán kóros is lehet. Lehet. De akkor hova tegyem a Glenview State Bank elnöke által írt hírlevelet, amely arra emlékeztet, hogy a '30-as évek Németországában óriási állami beruházások kezdődtek; állami pénzből új városok, autóutak és fegyvergyárak épültek. Az építkezések a gazdaság fellendüléséhez és a munkanélküliség megszűnéséhez vezettek - áll a dokumentumban. Mindehhez Dave Raub elnök hozzátette: Hitler magabiztossá tette a német munkásokat, akik minden európai és amerikai társuknál keményebben dolgoztak.

Hitler volt az első, de korántsem az utolső, aki szocializálta a tőkéseket is. Ezt tette, teszi Kína is. Többször utaltam már arra, hogy Kínában kiirtották a saját idegenszívű (komprádor) burzsoáziát, a külföldieket pedig nem engedik be. A nemzeti burzsoázia viszont az egyik csillaga Kína nemzeti zászlajának, egyike az "uralkodó osztályoknak" a parasztság, munkásság, stb. mellett. Kínában is ugyanolyan egypárti diktatúra van, mint Németországban volt. További hasonlóság, hogy a kínai állam is "jó gazda" módjára szervezi az egészséges, önfenntartó, nem deficites gazdaságot - társadal mat.

Ami pedig a "népszenvedélyt" illeti: Petőfi "királyos" versét minden európai nyelvre le kellene fordítani...

Sz. Gy.