Kerényi új szinpada - orbáni "művészetterápia"

Normálisan kezdődött aznap – 2010.05.18-án. Az Echo TV. a Demokrata kört játszotta. Műsorvezető Bencsik András, vendégek Kerényi Imre, Pozsonyi Ádám, Szőnyi Kinga. Téma: árvíz – vészhelyzet; izraeli és Árpád-házi zászlók. Kezdtem volna visszaaludni, de egy disszonancia felébresztett. Bencsik Hagyó Miklósról és a rabszíjról kezdett beszélni. De csak feladta a labdát Kerényi Imrének, hogy előadhassa a minapi kéjes élményeit.

Ahogy a mandátumvizsgáló bizottság befejezte a munkáját, öt percen belül Hagyó le volt tartóztatva, kezdte vigyorogva. Ott voltam a helyszínen (!), jelentette ki büszkén. Azután beszámolt a látottakról, már ahogy ő látott.

(Kérdés ki „szinkronizálta” Kerényit egy titkos rendőri akció színhelyére és milyen célból? A válasz kézenfekvőnek tűnik. Az élményanyag a Fidesz sokkolós műsortervében kerül hasznosításra.)

Kerényi ekként folytatja az élvezkedést. Hagyó profi módon hagyta magát elvezetni. Vastag puha bőrkabát volt rajta. Ez a darab fejpárnának is alkalmas, de jó meleget is ad, ha hideg a cella, hehe. Meg amúgy is rétegesen volt öltözve, ugyanezért, hehe…

Valami furcsa asszociáció révén a charentoni elmegyógyintézet jutott eszembe és az ott játszott színdarab, Marat üldöztetése, az elmegyógyintézet színjátszóinak előadásában Marquis de Sade betanítása alapján. (A darab nem látható szereplője a diliház igazgatója Coulmier úr, aki pórázon tartja az ápoltakat.) Írva van, hogy Sade valóban rendezett Charentonban színielőadásokat, ezzel a művészetterápia egyik előfutára volt.

Én viszont mindjárt arra gondoltam, hogy a magyar diliház igazgatója is szólhatna Kerényinek, ne vigye túlzásba. Ez a produkció nem az oroszlán bömbölését, hanem a hiéna kacagását utánozza.

De az igazi hülyeség ezután következett, amikor a szót Bencsik vette át.

Lényegében a következőket mondta. Az igazságszolgáltatás gépezete legyen szíves és forogjon normál sebességgel. A kormányzat nem tűrheti el, hogy a bírói kar és az ügyészi kar egy része (?!) szabotálja az igazságszolgáltatást. Arra kell kényszeríteni (!) a gépezetet, hogy rendesen működjön. (Nota bene! Már értetlenkedtem afölött, hogy a legfőbb ügyészt hogyan sikerült ennyire felpörgetni? Van elképzelésem... Még visszatérek rá!)

Ilyesmit csak Lenin mondott, az is az irodalomra, hogy legyen kis csavar a nagy szociáldemokrata gépezetben. Tudjuk, Lenin agyát megtámadta a szifilisz. De mi támadja Bencsik agyát, hogy ilyen marhaságokat mond?

Tudom, hogyne tudnám, a kevély bírói kar gerince meglepően puha tud lenni a hatalom kemény markában. Személyes élményeim vannak azzal kapcsolatban, hogy Rákosi hogyan irányította a bíróságokat. (Az élményeket apám beszámolói jelentették, aki 1950-53-ban megyei bírósági elnök volt.) Erről a „K” vonalas irányításról azonban Rákosi soha sehol sem fecsegett (fröcsögött). A bíróságok és a bírák függetlenek voltak – elméletileg.

Az ilyen ostoba fecsegőre, mint Bencsik, azt mondják „elmérte a farkát”. De miért mérte el? A miliő, az Orbán féle miliő, hatására! A kétharmad, a jelek szerint, eufóriás tudatzavart okoz Győzőben és híveiben. Nem nehéz megjósolni, a Győzőből viszonylag gyorsan Győzike lesz, ha így folytatja, mielőtt "hivatalosan" elkezdte, elkezdhette volna.

Mire gondolok, ha így tippelek?

Csak egy felcsúti disznótor pálinkaillatú meleg párájában születhetnek olyan képzetek, amelyek máris közszájon forognak és olyan hajmeresztőek, hogy az embereknek még felháborodni, vagy röhögni sem volt idejük.

Az egyik – istenkáromlással felérő – idea, hogy a választópolgárok forradalmat csináltak. Ezt Orbán (szerényen) úgy hárítja vissza önmagára, hogy „tetszettünk forradalmat csinálni”. Ez a mérhetetlenül öntelt, pimasz kijelentés meggyalázása minden forradalomnak, amely ezer év óta Magyarországon kitört és mindig (!) elbukott.

Gondolom, másnak is feltűnt már, hogy a forradalmak nálunk szükségképp szabadságharcba torkolltak és azokat mindig idegen hatalmak fegyveres túl-ereje győzte le, fojtotta vérbe. Talán csak a Dózsa féle parasztfelkelést sikerült másképp „kezelni”. (Dózsa legyőzéséhez „csak” a királyi főkapitány, egyben erdélyi vajda Szapolyai János hadait kellett igénybe venni.)

Ezen kívül Koppány „lázadásától” kezdve, pl. Rákóczi felkelését, ’48 és ’56 forradalmait idegen hadak verték le. Ez a közös bennük. De nem csupán ez, hanem még valami más is. „Szent” István népe, vagyis az idegenek, ill. az idegen szívű magyarok ezer éve árulták, árulják a hazát. Magyarország ugyanis az "államalapítás" óta gyarmat. Olyan gyarmat, ahol gyarmatosítók a „karok és rendek” mögé húzódnak, ha jól mennek a dolgok, azaz az ország elnyomását, kizsákmányolását elfedik a nemzeti zászlók, a papi palástok a tömjénfüst és a zsolozsma.

De ha ezt a „rendet” megzavarja valami, a gyarmati kormányzat leadja a vészjelzést és nyomban megindulnak a „rút hadak”, hogy letörjenek népet és hazát, ahogy a Marseille szövegében írva vagyon.

A közelmúltnál maradva láthatjuk, hogy úgy a negyvennyolcas mint az ötvenhatos forradalom éle a helytartói rendszerrel ütközött elsődlegesen, de voltaképp az idegen (!) elnyomó hatalmak ellen irányult!

Csak az ostoba nem látja, hogy életfánk gyökereit a Hagyó Miklós-féle férgek csak mint az igazi elnyomó és kizsákmányoló hatalom helyi kiszolgálói, annak engedélye alapján rágcsálhatják. (A nyomtató lónak ne kösd be a száját elv alapján.) A Kerényi féle csepűrágóknak viszont az a feladatuk, hogy a tétova figyelmet egy - egy ilyen pondróra terelve eltereljék az értelmes figyelmet arról, amiről Orbán Viktor sem beszél: az ország nemzetközi kizsákmányolásáról, tönkretételéről.

(Ennek a hülyítő propagandának egy másik iránya a vidéki emberek biztonságának szinte azonnali javítása, a csodadoktor Pintér segítségével. Kinek jut eszébe, hogy ez a lufi „cigány-háborút” jelentene ha csak gumibotot „rendelnek mellé”, pénzt nem.)

Orbán forradalmi hasonlata olyan gebe, amely mind a négy lábára sántít.

Orbán, a szabadkőműves, a nemzetközi tőke helytartója és ráadásul Izrael barátja.

Nélkülük, bármilyen paradox is a dolog, nem lehetett volna „kétharmados”. A nemzetközi tőkének stabil uralom, erős kéz kell. Megkapta (!) Orbán személyében, a magyar választók rövidlátása, gyógyíthatatlan naivitása folytán. Gyurcsány hamis ígérgetéssel lett miniszterelnök. Orbánnak elég volt csupán rejtélyeskedni, jópofiskodni a fényes győzelemhez. Rajta ugyan senki semmit sem kérhet számon, legfeljebb az egymillió új munkahelyet – később…

Orbán és klánja szívesen használja az „eljön az igazság pillanata” szlogent. Hát igen, az ilyen pillanatok mindig eljönnek, előbb vagy utóbb. Eljön ez a pillanat Orbánék esetében is. Az embereknek tán’ eszébe jutnak majd Lucifer szavai az Ember Tragédiájából, hogy a tömeg a végzet arra ítélt állata, mely minden rendnek malmán húzni fog. Továbbá (mozgalmai által) nem nyerve semmit is, nevet cserél csak, a gazda megmarad.

Summa – summarum, a forradalom hangoztatása tulajdonképp gúnyolódás az emberek butasága fölött.

Nem különb a helyzet az Alkotmány kérdésével kapcsolatban sem. Most valahogy úgy szól a duma, hogy a kétharmad új Alkotmányt is alkothat. Még pontosabban azt rebesgetik, hogy Orbán új Alkotmánnyal ajándékozza meg a nemzetet.

Arról szó se’ esik, hogy létezik e voltaképp „Történelmi Alkotmány” és ha igen, mi legyen a sorsa az „orbáni forradalomban”? A „szentkoronások” se nagyon dörömbölnek a Parlament, avagy Orbán dolgozószobájának ajtóin.

Ha születik, Fidesz Alkotmány születik majd, amelynek alkotói - nagy valószínűséggel – egyáltalán nem lesznek tisztában azzal, hogy egy alkotmány nem csupán jogi norma, amelyet valamely törvény-előkészítő osztály asztalain össze lehet fércelni és a kétharmaddal át lehet „nyomni” a Parlamenten.

Az igazi, az élő, alkotmány a nemzeti értékek és érdekek valami csodás egyensúlya, amelyet naponta „centírozni” kell. Komolyan hiszi valaki, hogy Orbán Viktor és truppja erre hajlamos, ill. képes lenne?

Badarság!

A Kerényi-féle horror színház (az egyik) élő cáfolata ennek.

Sz. Gy.