Irán nagy napjai.

Nem tom' szadista vagy fasiszta é, aki manapság véres napokkal álmodik, amúgy Petőfi módra.

[Véres napokról álmodom,
Mik a virágot romba döntik,
S az ó világnak romjain
Az új világot megteremtik.

Csak szólna már, csak szólna már
A harcok harsány trombitája!
A csatajelt, a csatajelt
Zajongó lelkem alig várja!]

Ha a jó népnek Petőfi korában száz oka volt, hogy döntsön - borogasson, ma legalább százhúsz van!

Iránra figyel a világ! A "bársonyos forradalom" helyett új CIA darab megy: a "demokratikus lázadás".

Már tudjuk, Ahmadinejad ellenlábasa Hoszein Moszavi is "derék muzulmán", csak kissé másképp... Esetleg jópénzért hajlékonyabb lesz az iráni atomprogram tekintetében (?). Most a győztesen a sor. Reméljük, Ahmadinejad felismeri a nap, a kor kategorikus imperatívuszát és széttiporja a kígyófészket.

Tudjuk, Iránnak volt már demokratikusan megválasztott, nem fundamentalista, miniszterelnöke Mossadegh személyében. Ám ő mégsem volt Amerika számára elég demokratikus, mert hozzábabrált az iráni föld méhében rejtező "amerikai" olajhoz. Megdőlt tehát és Reza Pahlavi sah utódolta, aki hajlandó volt akceptálni az amerikai igényeket, azaz "demokrata" volt. Együtt gondoskodtak az iráni nép belső békéjéről is. Máig is eldöntetlen, hogy ki volt a kegyetlenebb hóhér, Szaddam Husszein [akit az amerikaiak szintén pártfogoltak, mielőtt ugyanők felakasztották volna], vagy Pahlavi, az általuk megteremtett "SAVAK" [National Intelligence and Security Organization] tevékeny közreműködésáével? Lehet tippelni, esetleg nyithatok egy szavazólapot.

Ami most Iránban történik, külföldről szított államellenes lázadás, amelyet az államnak joga és kötelessége minden rendelkezésére álló eszközzel és módszerrel letörni.

A "Nagy Francia Forradalom" is lehet minta, amely a külföldi támadással és fenyegetéssel szinkronban guilottine alá küldte a royalistákat, majd a mérsékelteket [Gironde] és végűl a "gyanúsakat" is.

Van persze más recept is. Ahmadinejad előveheti példáúl a Tórát és annak néhány passzusát átmásolhatja a fegyveres erők számára kiadott hadműveleti utasításba. [Abból dolgoznak a gázai övezetben operáló izraeli alakulatok is.]

Apropó Tóra! Annak kapcsán jutott eszembe, hogy ez a buli [megint] nem Amerika, hanem Izrael bulija, akinek - némi joggal - csípi a szemét az iráni atomprogram. Amerika persze, ha Izraelről van szó, olyan partner aki hagyja hímvesszejét a csalánba verni, Obama ide - Obama oda.

Ahmadinejadnak, ha van vér a pucájában, most "sebészi pontossággal" kell dolgoznia és ki kell metszenie, vagy égetnie, Irán testéből a fekélyt, lehatolva az ép szövetekig. A SAVAK állítólag mintegy nyolcvanezer embert likvidált "fénykorában". A puccsista banda tagjai tán' összevissza sincsenek ennyien. Meg aztán a hullák és a politikai érdekek új egyenletét is az amerikaiak állították fel. Külügyminiszterük, a véres szuka, Madelaine Albright asszony mondotta volt, hogy az iraki blokád miatt elpusztult mintegy ötszázezer kisgyerek "elfogadható politikai ár" volt az amerikai érdekekhez viszonyítva.

Ahogy írás közben kissé jobban belegondolok a dolgokba rájövök, hogy a politikatörténet épp a véres tisztogatások témakörében nyújtja a legszélesebb választékot. Elég ha csak Hitlerre és Sztálinra utalok...

A tisztogatásnak egyuttal az elrettentést is kell szolgálnia - kifelé, hogy az izraeli és az amerikai héjáknak elmenjen a kedve nemcsak a röpködéstől, de a vijjogástól is.

Nota bene! Én nem is erről akartam volna írni, hanem a "Sanghaji Együttmüködési Értekezletről" amely sokkal nagyobb fenyegetés Amerikára és Izraelre nézve mint Ahmadinejad röppentyűi! Gondoljanak csak bele: ha új világpénz születik a dollár helyett, de akár mellette is, mivé lesz Cion hatalma? Erről [talán] holnap...

Most, alvás helyett, figyeljük az iráni híreket és drukkoljunk, ki - ki meggyőződése szerint. És fogadjunk arra, ki marad állva. Én Ahmadinejadra tippelek.

Sz. Gy.