Már jól vagyok! A bolondok házában vagyok. Magam is totál hülyeként. És megnyugodtam. Gumidominó! Szép a világ. A dokik barátságosak. A betegtársak szolidárisak. A koszt jó. Süt a nap, ha nem esik az eső.
Az agyamban akkor kottyant meg valami, amikor a szürke marhák odysseiájáról először hallottam. A história kifejezetten banálisnak indult. Ellopta valaki [persze a világért sem egy cigány] a villanypásztor akkumulátorát. A szürkemarhák meg elunták magukat és elindultak, csapatkötelékben (!), az ígéret földje felé. No' nem negyven évig bóklásztak, csak másfélig...
Az én kis antik világom emiatt omlott össze. Rájöttem, hülyeség volt minden amit nekem tanitottak mások és én tanultam másoktól. A délibáb még rendben is volna, de a többi!? Példúl a 'számadó' gulyás? Hogy is mondta a rigmust édesapám? "Hej' tavasszal, kihajtáskor, minden bamba lehet pásztor. De már ősszel behajtáskor, csak az aki jól számol!" Persze Krisztus koporsóját se őrizték ingyen. Az árendán felül elkelt még egy kis hús is. Így aztán el - eltörte a lábát egy borjú, amit - ugye - le kellett vágni. Mivel akkor még a pusztán ritkaságszámba ment, ha ment egyáltalán, a Gorenje teknológia. A húst meg kellett enni, hogy meg ne romoljon.
De ha a jószág elbódorgott, vagy ellopták, mindjárt más lett az ábra. A gulyáslegények lóra kaptak és hetedhét határon át követték az elbitangolt, vagy bitangok kezére jutott marha nyomát, szőrét, szarát. A hajsza szinte mindig eredményes volt, annyiban is, hogy hasadt a bőr, törött a csont.
Hát még a legendás betyárkorszak, amikor Ráday Gedeon uram szilaj pandúrjai pásztázták a pusztát a szegénylegények nyomában.
Az én kis antik világom emiatt omlott össze. Rájöttem, hülyeség volt minden amit nekem tanitottak mások és én tanultam másoktól. A délibáb még rendben is volna, de a többi!? Példúl a 'számadó' gulyás? Hogy is mondta a rigmust édesapám? "Hej' tavasszal, kihajtáskor, minden bamba lehet pásztor. De már ősszel behajtáskor, csak az aki jól számol!" Persze Krisztus koporsóját se őrizték ingyen. Az árendán felül elkelt még egy kis hús is. Így aztán el - eltörte a lábát egy borjú, amit - ugye - le kellett vágni. Mivel akkor még a pusztán ritkaságszámba ment, ha ment egyáltalán, a Gorenje teknológia. A húst meg kellett enni, hogy meg ne romoljon.
De ha a jószág elbódorgott, vagy ellopták, mindjárt más lett az ábra. A gulyáslegények lóra kaptak és hetedhét határon át követték az elbitangolt, vagy bitangok kezére jutott marha nyomát, szőrét, szarát. A hajsza szinte mindig eredményes volt, annyiban is, hogy hasadt a bőr, törött a csont.
Hát még a legendás betyárkorszak, amikor Ráday Gedeon uram szilaj pandúrjai pásztázták a pusztát a szegénylegények nyomában.
De félre a hagymázos álmokkal. Ébredjünk inkább a liberális magyar valóságra! Itt a marha is öntörvényű lesz! Kóborol, zabál, tapos. De hol vannak, mi a faszt csinálnak, az őrzők, a számadók - kerek másfél évig?
Hát ettől hülyül meg az ember! Azáltal, hogy 'ezt' a valóságot nem fogadja el! A multjába, az emlékeibe menekül. Ehhez viszont kellenek a diliház biztonságos falai, a csönd és, ha úgy esik jól, a magány.
Most hogy belülről kifelé kukucskálva nézem a "normálisokat", azt gondolom, ti vagytok a hülyék, rohadjatok meg! Kiköpnék feléjük az ablakon, de az be van zárva. Hát' szarok rájuk. A jó meleg, puha pelenkámba!
Napoleon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése