A "hálás utókor", szoktuk mondogatni. Csakhogy ilyen nincs. Az utókor, miként a nemzet, nem egységes. Nem egységes a halottak iránti tiszteletadásban sem. E blog írására az a hir motivált, hogy nyakonöntötték Antall József köztéri szobrát. Várható volt. Eleve ostobaság Antallt köztéren [köztereken] "kiállitani".Nemrég történt egy kis malőr Kádár sirjával és földi maradványaival is, de ezuttal Antall hányattatását nem a Kádáréval, hanem a Rákosiéval vetem egybe, akinek hamvai [a 'széles nyomtávu' nagy szovjet urnába rejtve] sem nyugodhatnak "hazája" földjében.
Rákosiról azt írják, hogy "volt itt egy különös, és igencsak szűk körben rendezett temetés is, melyen a magyar történelem egyik 'szégyenteljes alakját', Rákosi Mátyást temették. Rákosi saját kívánságára került Farkasrétre, szovjet mintára készült urnája először nem fért be a helyére, vésővel kellett megnagyobbítani a helyet. A sírt többször is megrongálták, így ma már sokadik helyén van, fedőlapján - az atrocitásokat elkerülendő - csak az elhunyt monogramja olvasható."
Szégyen, nem szégyen, politikust szerintem nem lehet általános etikai normák alapján megitélni. Minden politikus - többé kevésvé - kényszerek által határolt ösvényen bandukol, és nem is mindíg a saját célja felé.
Rákosi életútját is a kényszerek determinálták. Hihető, hogy meggyőződéses kommunistának indult. Az ezzel kapcsolatos illúziókat tükrözi Rákosi viselkedése a bíróság előtt. Két pere volt. Pimasz bátorsággal viselkedett a vádlóival és bíráival szemben. Ez először se' lehetett könnyű, amikor a "társadalom rendjének erőszakos felforgatására irányuló" büncselekmények miatt nyolc és fél évet kapott, amit azzal nyugtázott, hogy "éljen a Kommunisták magyarországi Pártja"!
A Horthy rendszer, finoman szólva, nem volt hozzá korrekt. Ahogy lenyomta a büntetését, újból pörbefogták - ezúttal a '19-es forradalomban vitt szerepe miatt - és életfogytiglani fegyházbüntetésre itélték. Ebből joggal következtethetett arra, hogy az életére törnek ...
Az újabb eljárásban tanusitott magatartását Vas Zoltán ["Tizenhat év fegyházban" c. könyvé ben] így jellemzi: "töretlenül úgy vezette a tárgyalást, hogy ismét a Horthy rendszer került a vádlottak padjára."
A fegyőrök is úgy vélekedtek, "fasza gyerek!" Fogolycsere, ill. államközi egyezmény alapján "szabadult" - a Szovjetúnióba! Ha valaki olvasta Sík Endre és más magyar emigránsok könyveit és tudja, milyen volt a "Lux Szálló", tisztában lehetett vele, hogy Rákosi eben gubát cserélt, már ami a szabadságot illeti ...
Magyarországra már mint Sztálin helytartója érkezett, aki mellesleg utálta, mert zsidó volt. Még az ágyban sem lehetett egyedül. A GPU ügynöke feküdt mellette [olykor alatta].
Ha egy ilyen ember gonosz, nem menthető, de érthető. Tény viszont, hogy Rákosi elsősorban okos volt. Egyre több adat válik ismertté arról, hogy a szocializmus felépitését, különös tekintettel a mezőgazdaság átszervezésére, egy történelmi korszakként képzelte el. Igenám, de közben Sztálin beletaposott a gázpedálba, hogy a "Béketábort" rekordidő alatt felkészítse a harmadik világháború megvívására. "Felgyorsultak" az események. Felemelték az Ötéves Terv előirányzatait, a begyüjtési kvótákat, stb. A kolhozositás "sürgős" jelzést kapott. Gatyába kellett rázni az eljövendőú háború hátországát is. Ezt gyakorlatilag minden hadviselő egyformán csinálja - többezer éve.
Rákosi, Sztálin legjobb magyar tanítványa, hozzáfogott a béke frontján dudorodó erős magyar bástya felépitéséhez, kerül amibe kerül. [Sokba került. Neki is. Rákóczinak biztos jobb dolga volt Rodostóban, mint neki a Szovjetunióban kijelölt kényszerlakhelyein ...]
Kétségtelenül gátlástalan gazember, másszóval politikus, volt. Arról viszont nem tudunk, hogy, bármilyen vonatkozásban, áruló lett volna.
Viszont Antall keresztény úriembernek született és azt is játszotta. [Mondják, hogy gyermek ill. fiatal korában csak olyan játékot játszott, ahol ő miniszterelnkököt alakithatott.]
Némi forradalmi kacérkodás után, ahogy előre bejelentette, "alámerült és kibekkelte őket".
Ott 'alant' folymatosan olyan vezetői állásokat töltött be, amelyek a "hatásköri lista" hatálya alá tartoztak. Nyugati utakra is inkább őt küldték, mint a párttag igazgatókat.
Aztán tényleg miniszterelnök lett. Majd a "paktummal" elárulta (!), elkúrta az egész rendszerváltást. Ő nem volt semmilyen "párt foglya" [mint Rákosi]. Saját nagyravágyása volt a rossz szelleme, nem a Nagy Testvér. Nagyobb szabadságfok = nagyobb felelősség!
A Medián, vagy más közvéleménykutató, könnyen kimutathatná, hogy legalább annyian utálják, mint Rákosit. Egyiküknek sem lehet nyugalma a haza földjében.
A megoldás kézenfekvő [a szelektív hulladékgyüjtés mintájára]. "Szakositott" panteonokat kell létesiteni, hogy pl. a zsidó komcsik és a keresztény úriemberek hamvai - csontjai véletlenül se keveredhessenek. Ezeket őrizni kell a sírgyalázóktól, és persze a fémgyüjtőktől. Gondosan ki kell jelölni a megközelitési [levonulási] utvonalakat is, nehogy a gyászolók véletlenül összekeve redhessenek, összeverekedhessenek.
A különböző okok miatt "szégyenteljes alakok" számára így lehet "könnyű a föld", hazájuk földje. Bűneikről és erényeikről pedig - haláluk után - döntsön az egy igaz isten, ha már az emberek elmulasztották őket időben felkötni, vagy lelőni.
Sz. Gy.
1 megjegyzés:
Szeszák, nagyon szeretem olvasni azt amit irsz.
Igazán eredeti, egyedi, igaz és föleg a humort sem nélkülözö gondolataidat érdemes papirra vetni.
Csak azt sajnálom, hogy nem terjeszted szélesebb körben.
Sovány vigasz lehet, hogy Gyurcsányék árgus szemekkel figyelnek. Meggyözödésem, hogy fokuszukban vagy.
Csak remélni merem, hogy vagy annyira ismert, hogy eröszakosan nem mernek hozzádnyulni.
Az Isten adjon Neked eröt és egészséget a további harcodhoz.
Megjegyzés küldése