Keresés ebben a blogban

2012. május 19., szombat

Tényleg elhallgattatták...

2011.08.11-én írtam legutóbb blogot az "Elhallgattatott Hírek" sorsán sopánkodva. Aztán azt hittem, elsiettem a dolgot. Mára nyilvánvaló, aggodalmam nem volt alaptalan, csak idő előtt tettem közzé...

A Híreket mostanra tényleg elhallgattatták, beszámolójuk szerint. "Jó két hónapja azt hazudják, hogy az ingyenesen adott tárhelyük 1 GB tárhelye megtelt, de ezt semmivel sem igazolják, csak úgy üzenik. Miközben az elmúlt hetekben  sokszáz MB téma törölve lett, csak azért, hogy fölszabaduljon hely, de ennek ellenére képet több hónapja nem engednek föltölteni, mondván, hogy a tárhely megtelt." Képet nem engednek feltölteni. Ezzel megölik az oldalt, amelynek erőssége a képanyagok közzététele. Az oldal címe lehetne akár "Eltitkolt Képek" is. Én különösen azért szeretem, mert - a remekírók müveit leszámítva - a kép a leghűbben adja vissza a valóságot, az embertelen kapitalista világ szörnyű valóságait.

Az "Elhallgatott Hírek" sorsa intő példa. Azt jelzi, hogy beindult a háttérhatalomnak nem tetsző oldalak levadászása. Ez ellen van védekezés. Bizakodnak látom a szerkesztők is. Csakhogy mivel két hete bénák, nem tudni, hogy önbizalmuk megalapozott e.

Sajnos a lapra beírni, azaz a szerkesztőknek üzenni, sem lehet. Ez a blog egy aféle hirdetménynek van szánva, amelyet remélhetőleg elolvasnak azok, akiket érdekelhet a lap sorsa.

Ismerek néhány olyan honlapgazdát, akiket nem sikerül "leutálni" a Netről. Ha jelentkezik a szerkesztők közül valaki, velük együtt kitalálunk valamit!

Ami engem illet, gondoltam arra is, hogy a Lap idő előtti elsiratásával hülyét csináltam magamból. Most nem azért írok, mert végülis nekem lett "igazam". Azért írok, mert segíteni szeretnék. Továbbá azért írok, hogy bejelentsem: az internetes kényelmeskedésnek részemről vége. Rájöttem, hogy minden regiszteren játszani kell: a Blogon, a Facebook-on, a Twitteren , a fájlmegosztókon, stb. Ezen a téren tizennégy éves unokám jócskán megelőzött. Ez nem szégyen hetvenkilenc éves korban. De ha szükséges és lehetséges még a fejlődés, legalábbis meg kell próbálni. Van Facebook és Twitter oldalam is, csak rest voltam hozzászoktatni magam az új közlésmódokhoz. De vége a lazsálásnak!

Mindenütt ott kell lennünk, ahol azt szeretnék, hogy ne legyünk ott. 

Majd meglátják!

Szeszák Gyula 

Nincsenek megjegyzések: