Érdekes levelet [levélmellékletet] kaptam tegnap. Címe: "Sokkoló. A Jobbik Magyarországért Mozgalom Tájékozató kiadványa"Hát, ami azt illeti, engem nem sokkolt, csupán "besokaltam" tőle, mert ami sok az sok...
Aki olvasgatja honlapjaimat nyilván emlékszik rá, hogy a Jobbik és az ő Morvai Krisztinája régen felkeltették, nem túl jóindulatú, érdeklődésemet.
Előre bocsátom, egy blog kereteibe nem illeszthető amit erről mondani akarok. Az "elöljáró beszédnek" mégis van értelme, mert, ahogy tapasztalom, egy blogot szivesebben elolvas a
nagyérdemű, mint egy terjedelmes, netán folytatásos [...] kommentárt és hátha a blog felkelti a kommentár iránti érdeklődést...
Előre kell bocsátanom továbbá, Morvai Krisztinát személyesen nem ismerem. Vele csak annyiban van bajom, amennyiben "erős" egyénisége meghatározó szerepet játszik olyan történésekben, amelyeket kifejezetten károsnak, ill. veszélyesnek tartok. Ezt a szemlé letemet tükrözi, hogy a hölgyet "Morvai jelenségként" definiáltam, már jó régen. Ha igaz, hogy "a kor folyam, mely visz vagy elmerít, nem vezére az egyén, úszója csak" [Madách], akkor kézenfekvő, hogy számomra elsősorban nem Morvai [lármás] személye érdekes, hanem a "folyam".
A XX - XXI századot sokféle jelzővel illették eddig, illetik ezután is. A társadalom fokozódó mértékű - politikai jellegü - manipuláltsága, azonban a legfontosabb jellemző rangjára tör. Ez azt jelenti, hogy a spontán folyamatok száma és hatóereje egyre csökken. Helyükbe olyan "események" lépnek, amelyeket tudományos pontossággal terveznek, szerveznek és bonyolitanak, olyan szervezetek, ill. személyek, akiknek létezéséről a szerepjáték résztvevőinek, de különösen a nézőknek, sejtésük sincs. Az eseményeket a politikusok mozgatják [és a sajtó] - látszólag. Ők azonban a rendező által rendelkezésükre bocsájott szövegkönyből szavalnak, ill. librettóból énekelnek. Komédiások tehát mindannyian és csupán képességeik alapján neveztetnek művészek nek, vagy ripacsoknak.
A "politizálás" sajátossága, hogy iszonyú pénzbe kerül és minden mozzanata előfinanszirozást igényel. Nem erőltetett a hasonlat, hogy akit a politika porond ján felléptetnek, arra nyomban rá kell kötni az infúziót...
Beszámoltam korábban arról, hogy [volt] szélsőjobboldali barátaim felkérésére szemé lyes eszmecserét folytattam annakidején Vona Gáborral annak kitudakolása végett, kik ők tulajdonképp és kinek a köldökzsinórjára vannak kapcsolva. Nos Vona kibekkelte a válaszokat. A kérdés máig kérdés tehát: ki pénzeli a Jobbikot?
Visszatérve a blog címére azt kell világossá tenni, hogy egy országba "politikailag" befektetni csak akkor érdemes, ha a befektető egyidejüleg képes irányítani, ill. koordinálni minden (!) politikai folyamatot, a szélsőbaltól, a centrumon keresztül, a szélsőjobboldalig. [Itt és most az irányitás "békés" módszereiről lesz szó. Az idegen államok elleni imperialista katonai agressziók a "politikacsinálás" más fejezetéhez tartoznak...]
A politikai manipulációkhoz "politikusok" kellenek. Ritka kivételeknek számitanak azok, akik önerejükből képesek politikai befolyásra szert tenni. A politikusokat ezért, szó szerint, "megcsinálják", elsősorban a sajtó segitségével. Orbán Viktor az egyik iskolapéldája annak, hogy válhat egy gyengén közepes szellemi képességekkel megáldott senkiből "politikus". Morvai Krisztina üstökösszerű felemelkedésének pályaelemei ugyan eltérnek az Orbánétól. A két pálya jellegzetességei azonban nagymértékben hasonlóak.
Az "ifjú titánok" előállitásának receptje azonban csak az egyik politikuscsináló módszer. A másik: valamely ismert és némi társadalmi befolyással bíró személyiség "átalakitása". Ez utóbbi módszer terméke Csurka István.
Undoritóan sötét, mégis egyértelmű, multja közismert. [Én is bátorkodtam foglalkozni vele.] Csurka feladata a radikális szélsőjobb összegyüjtése, felheccelése, majd kifárasz tása, kiábrándítása, ezek általi semlegesítése volt. Feladatát jól végezte...
Az Orbán Viktor részére készitett forgatókönyv természetesen nem kópiája a Csurkáénak. Ő azt a feladatot kapta, hogy a szélsőliberális platformról, a SZADESZ mellől a jobbközépre evickéljen. A sebtében konzervatívvá átmázolt Fidesz köré tömörítse, ill. annak járszalagjára fűzze a mérsékelt jobboldal minél szélesebb spektrumát. Majd egyenként likvidálja őket. Orbán ezt meg is tette az MDF-el, a Kisgazdapárttal és a Kereszténydemokrata Néppártal. Egy ügyes trükkel kicsinálta a MIÉP-et is.
Mindez azonban a radikális jobboldaliság felszámolásához nem volt elegendő. Az új irányelv először is a radikális jobboldal kettéválasztása volt. Akiket nem lehetett integrálni, azokat apróbb csoportokra tagolták, illetve elősegitették az ilyen csoportocskák "spontán" széttagolódását. Ennek jegyében megfertőzték a meglevőket, sőt ujakat is hoztak létre. Ezek az együttműködésre képtelen kis csomócskák az egymással szembeni és "szervezetükön" belüli torzsalkodással morálisan felőrlődtek. Ezeket neveztem és nevezem ma is obskurus kis szektácskáknak, ill. gittegyleteknek, ami miatt köreikben nem vagyok igazán népszerü...
A legvadabbakat [Budaházy, Torockay, stb.] a "randalírozó csőcselék" szerepére kárhoztatták. Ma már többnyire csak szánakozó mosoly kíséri utcai mutatványaikat.
Akiket pedig integrálni lehetett [lehet], azokat a Jobbik, ill. Morvai Krisztina karjaiba kergetik, vagy édesgetik. Előre le kell szögeznem: számomra a Jobbik, valamint Morvai Krisztina és Vona Gábor ugyanolyan zsákutcába menetelők, mint az MDF volt, míg létezett és mint a Fidesz, amíg létezik. Morvaiék ugyanúgy betagozódnak a "parlamen táris" rendszerbe, mint dicstelen elődeik. Egyetlen valódi céljuk: részesedést követelni a megélhetési politizálás hasznából.
Ami a "Sokkolót" illeti, számomra jelzésértékű, hogy Orbán korábbi elsőszámú ajánlója Makovecz Imre és Csurka oszlopos háttértámogatója, id. Hegedüs Lóránt, már Morvai Krisztina szoknyája körül legyeskednek. Átsompolyog még több "karizmatikus" is, csak várjuk ki a végét. Persze hogy ott szerénykedik Gaudi Nagy Tamás is, akinek oly sokszor jósoltam már politikai karriert. Már fogadást is mernék ajánlani, hogy igazam lesz.
És hogy miért nevezem a Jobbik mozgalmát "Új Csurkizmusnak"? Hát egyszerüen azért, mert annak a parcellának a művelését vette át, amellyel Csurka kényszerűen felhagyott.
A készülő kommentárban ezekről lesz majd szó.
Sz. Gy.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése