Arany János írta: "Hajdanában, amikor még így beszélt a magyar ember: ha per, úgymond, hadd legyen per! [Ami nem volt épen oly rég]".
Azután változott a helyzet, amit a költő így jellemez. Milyen szép dolog, hogy már ma Nem történik ilyes lárma, Össze a szomszéd se zördül, A rokonság Csupa jóság, Magyar ember fél a pörtül... Nincsen osztály, nincs egyesség Hogy szépszóval meg ne essék, A testvérek Összeférnek, Felebarát Mind jó barát: Semmiségért megpörölni, Vagy megenni, vagy megölni Egymást korántsem akarja. De hol is akadna ügyvéd Ki a fülemile füttyét Mai napság felvállalja!?
De mégis történt, történik valami. A sajtóhír örvendetes és szégyenteljes egyben. "Beperelték Gyurcsányt az őszödi beszéd miatt!" [MTI 2007. 09. 08]
Miről van szó?
Kártérítési pert indított Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ellen 199 ember az őszödi beszéd miatt. A polgári per első tárgyalását november 20-ra tűzte ki a Fővárosi Bíróság.
"Magánszemélyek beperelték Gyurcsány Ferenc kormányfőt, az MSZP elnökét tavaly őszödi beszéde miatt,erősítették meg a Fővárosi Bíróság sajtótitkárságán szombaton az MTI érdeklődésére a Magyar Rádió hírét. A kártérítési pert 199 magánszemély indította, az eljárás másodrendű alperese Veres János pénzügyminiszter, a polgári per első tárgyalását november 20-ra tűzte ki a Fővárosi Bíróság. A rádió Krónika műsorában elhangzott: a magyar bíróságok gyakorlatában eddig ismeretlen a politikai beszéd miatti kártérítési per, nehezen elképzelhető, hogy sikerül érvényesíteni a keresetben foglalt nem vagyoni kártérítési igényt. Takács Albert igazságügyi és rendészeti miniszter első hallásra nonszensznek nevezte a pereskedést. Elvileg ugyanakkor lehetségesnek nevezte, hogy ilyen alapon pereljen valaki, annál is inkább - mondta -, mivel a bíróság befogadta a keresetet. Hangsúlyozta azonban, hogy nem ismeri a kereset részleteit. A miniszter azt ígérte, a tájékozódás után hétfőn véleményt mond az ügyről."
Miről nincs szó?
A "Civil Jogvédő Szervezetekről".
2007. augusztus 7-i kommentáromban számoltam be arról, hogy jártam a "Nemzeti Jogvédő Alapítvánnyal" ill. annak vezetőjével Gaudi Nagy Tamással. A kommentárból néhány sort ideiktatok.
"Levelet írtam Gaudinak amiben javasoltam az Alapítvány tevékenységi körének felülvizsgálatát, kibővitését és vázoltam elképzeléseimet.
Javaslatom lényege az volt, hogy 1.) az Alapitvány térjen át a "direkt akciók" alkalmazására. Példaképp: ahol a Kormány, vagy annak valamely szerve [különös tekintettel a bíróságokra], jogellenes tevékenység miatt, perrel támadható, bel vagy külföldi bíróság előtt, meg kell támadni! 2.) Az Alapitvány vidéken is hozzon létre képviseleti irodákat, hogy a nemzeti jogvédelem ne kapcsolódjék csak az országos vízfejhez.
Hivatkoztam egy korábbi harcostársamra Dr. Pécsy Kálmánra, aki - változó szerencsével - perelgette az emlitett szervezeteket. Apellálltam Dr. Balás Istvánra - az Alapitvány tagjára - aki MDF-es képviselő korában az un. Monopoly Csoport tagjaként elismerésre méltó munkát végzett [harcot vívott] a közéleti visszásságok ellen. Később ... részletesebb tervezetemet megküldtem neki azzal a kéréssel, hogy azt a következő körlevéllel - ajánlásával ellátva - küldje meg az Alapitvány [Kuratórium] tagjainak, megvitatásra.
Gaudi erre nem vállalkozott (?!). Azt javallotta, hogy tervezetemmel én házaljak a tagok között."
A fiatalúrnak tehát ahhoz sem fülött a foga, hogy javaslatomat, a hasonló javaslatoknál követett eljárást alkalmazva, technikailag továbbitsa az alapitvány tagjainak.
Ez utólag már érthető, de akkor még nem tudtam, hogy a Morvai Krisztina vezette "Civil Jogász Bizottság" és a "Nemzeti Jogvédő Alapítvány" szövetségre léptek. A közös vállalkozás kezdetben meglehetősen nagy zajt csapott a "rendőri atrocitások" miatt. Azután jött a - nyilván jóelőre megtervezett - fordulat: Morvai Krisztina lepaktált Bencze József országos rendőrfőkapitánnyal, azaz magával a Gyurcsány rendszerrel.
Gaudiék ettől a gyalázattól legalábbis nem határolódtak el. Erre felkiálthatnék: ím az írástudók árulása! De nem teszem, mert nem szeretem a lapos közhelyeket. Különben sincs ujdonság értéke az ilyesfajta kiszólásoknak, hisz a nemzeti érdekek folyamatos elárulása az "értelmiségi elit" létformája.
Most úgy látom, jól sejtettem már augusztusban: "kereslet" lesz az olyan jogtudorok iránt, akik felvállalják az államot, egyes szervezeteit és funkcionáriusait közvetlenül támadó perek folytatását.
Most erre [vélhetőleg] bátor laikusok vállalkoznak. Nagy marhaságot - a jelek szerint - nem írhattak keresetlevelükben, hisz', amint fentebb olvasható, Takács Albert igazságügyi és rendészeti miniszter első hallásra nonszensznek nevezte a pereskedést. Elvileg ugyanakkor lehetségesnek nevezte, hogy ilyen alapon pereljen valaki, annál is inkább - mondta -, mivel a bíróság befogadta a keresetet. Hangsúlyozta azonban, hogy nem ismeri a kereset részleteit. A miniszter azt ígérte, a tájékozódás után hétfőn véleményt mond az ügyről.
Az összevissza beszédből főleg egyet nem értek. Milyen alapon mer vállalkozni arra, hogy véleményt formáljon az ügyről. A bíróságok alkotmányos függetlensége folytán, egy állami tisztviselő részéről, illetéktelen beavatkozásnak, sőt befolyásolásnak minősül, ha egy bíróság előtt folyamatban levő ügyet "véleményez".
Az ügyben persze nem az a legszomorúbb, hogy egy miniszter nem érzi, tappancsai kilógnak a takaró alól.
A szomorú az, hogy a fiskálisok félreállnak - másfelé asszisztálnak.
Sz. Gy.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése