A Németh Sándor lelkész által menedzselt és felülvezérelt Hetek c. folyóirat [2011. 02. 25 - Molnár László] kegyeskedett észrevenni, hogy valami izé ... arab válság van. Jó reggelt tisztelendő úr! Kellemes volt az ébredése?
A lap, még most is, példálózó módon említ néhány olyan országot, ahol 'fesz' van. Közéjük sorolja Iránt is, ahol csupán rendfenntartás történik és Irán nem is arab állam. Rosszul teszi. A téma mélyebb és gondosabb merítést igényelne.
Ami engem illet ábécé sorrendbe állítottam a 'szóbajöhető' államokat és mindenekelőtt azt kérdezem, ill. próbálom megválaszolni: nem túl sok a véletlen mostanában az arab világban?
Azt csak a hülye gondolhatja, hogy a tuniszi fűszerkereskedő utcai randalírozá sa annyira fellelkesítheti a kairói borbélyt, hogy sebtében vesz egymillió embert és ugyancsak randalírozni kezd a Tahrir téren. A világon semmi sem történhetik a logisztika szabályai ellenére. Az ilyen eseményeket az egymással konkuráló titkosszolgálatok jóelőre gondosan tervezik és szervezik. Léteznie kell olyan titkosszolgálat(ok)nak, amelyek a "felforgatásban" utaznak. Melyek ezek? Mit akarnak?
A feltett kérdésre, a dolog természete szerint nem adható adekvát és perrendszerűen igazolható válasz. Erre nincs is szükség, hisz a politika sem ezekkel a módszerekkel, hanem feltevésekkel, játékelméletekkel dolgozik. Ezen a talajon tenyésznek az összeesküvés elméletek is. Jól megvannak egymással.
Honnan fúj tehát a forró afrikai szél? Nem lennék meglepve, ha utóbb az derülne ki, hogy az egészet a CIA szervezi, hogy az újabb olajár robbanás használt ismét lefölözze. Ennek azonban sok együttes feltétele van, mindenekelőtt az, hogy Szaud Arábia és Kuwait olaja fölött továbbra is Amerika rendelkezzen. Aki ezt kontrázni akarja, annak Szaud Arábiát kell destabilizálnia. Aki pedig a valóban fontos eseményeket előre meg akarja jósolni, annak a szaud arábiai helyzet elemzésével kell belterjesen foglalkoznia. Nem baj, ha ez a betűrendet követö helyen történik, csak sokmindent kell aláhúzni. Amerika elpuskázhatja a szaudi olajat, ahogy elpuskázta az iraki olajat is. Korábban kárörvendeztem azon, hogy a nevető harmadik Oroszország lett, amely jóelőre felvásárolta az iraki olajmezőket és amikor az amerikaiak kitakarodtak, egyszerüen "aktualizálták a régi kötéseket.
Azt a megoldást alkalmazom, hogy idézem a cikk Algériára, Bahreinre, Iránra, Irakra, Jemenre, Jordániára és Marokkóra vonatozó megállapításait és hozzáadom, amit Egyiptomra, Kuwaitra, Libanonra, Palesztinára, Szaud Arábiára és Tunéziára vonatkozólag Molnár Lászlónak kellett (illett) volna megírnia. [A Blogot a rövidített internetes kiadás alapján írom. amelyben Algéria csupán nevével szerepel.]
Algéria
"2011 Január 5. és 9. között Algéria nagyobb városainak szinte mindegyikében tüntetések és felkelések robbantak ki. Az olyan alapvető fogyasztási cikkek árai emelkedtek lényegesen, mint amilyen az étolaj, a cukor vagy a liszt. 2005 óta Algéria számos területén robbantak ki helyi zavargások, de ez az első eset, hogy az ország legtöbb tartományában egyszerre (!) induljanak spontán megmozdulások. Január 10-re sikerült ezeket néhány városra korlátozni, de ott még tovább folytatódtak. A 11-ére tervezett megmozdulásokat a rendőrség határozottan elfojtotta. Olvasható a Wikipédiában. A hangsúly azon van, hogy az ország legtöbb tartományában egyszerre indultak a 'spontán' megmozdulások. Ezek gazdasági természetüek voltak, a kapitalizmus globális válságának epizódjaiként.
Bahrein
"Tízezrek tüntetnek Bahreinben, kezdetben a kormány, majd az erőszakos hatósági fellépést követően az uralkodó, Hamad bin Isa Al Khalifa távozását követelve. A síita tüntetőket a (síita) iszlamista, konzervatív Vefak párt mozgósítja. A síita muzulmánok közel kétharmados többségben vannak, a hatalom mégis a mint-egy 200 éve uralkodó szunnita, Amerika-barát dinasztia kezében van. A hadsereg többször a tömegbe géppuskázott, azonban a felkeléstől tartva a kormányzat mégis 'dialógust kezdeményezett' a tüntetőkkel és szabadon engedett számos politikai foglyot. Bahrein az Egyesült Államok egyik legfontosabb regionális partnere, itt állomásozik az amerikai Ötödik Flotta."
A Perzsa Öbölnek ez a kis szigetországa a világ egyik legforróbb pontja. Innen fenyegeti és tartja sakkban Amerika Európát, a Közel Keletet, Afrikát, stb. Teszi mindezt saját partjaitól mintegy tízezer kilométerre! Ez az ármádia azonban nem terület megtartó erő, amint ez Irakban igazolódott, ill. Afganisztánban és Pakisztán ban igazolódik. A harcigépeket és helikoptereket vezető szadista elmebeteg pilóták, a robotrepü lőgépek és cirkáló rakéták csak gyilkolni tudnak, győzninem.
Egyiptom
Csak idő kérdése, amikor a fellahok utódai rájönnek, csak a diktátort seperték el, gyilkos, kizsákmányoló rendszerét nem. Bajaikra a Muszlim Testvériség ugyanúgy nem jelent gyógyírt, amint nem jelentett nasszerizmus sem. Marad a dzsihád opció. Ennek a kijózanodásnak a jelei máris mutatkoznak. Igen friss [2011.02.27-i] hír, a Hírfalon hogy "hadsereg alkotmány" készül. Ez annyival demokratikusabb az orbáni alkotmánynál, hogy népszavazás dönt a sorsáról. Ott is - itt is bekövetkezik majd az igazság pillanata, amikor kiderül, hogy a kapitalista rendszerek nem képesek jóllakatni az embereket. Ekkor jön ismét a haddeladd, itt is - ott is. 1967-ben Izrael elpusztította a szekuláris arab nacionalizmust. Most egy sokkal könyörtelenebb nacionalizmussal kerül szembe.
Irán
"Miközben Irán az egyiptomi és közel-keleti 'iszlamista fordulatot' és a saját forradalma 32. évfordulóját ünnepelte, a 2009-ben brutálisan elnémított ellenzék is megmozdult: tízezrek vonultak ismét utcára, a hatóságok azonban véresen leszámoltak a tüntetőkkel. Több ember meghalt, egy tüntetőt a milícia egy hídról vetett le. Korábban a Forradalmi Gárda parancsnokai komoly megtorlást helyeztek kilátásba, egy törzstisztekből álló csoport azonban precedens nélküli levelet írt: nem fognak tüzet nyitni a 'legitim célok' mellett tüntető emberekre. A teheráni parlament ben az ellenzék házi őrizetben tartott vezetőinek a kivégzését követelték, a rezsim ellenes erők azonban további tüntetéseket ígértek."
Az iráni csizma nem illik a Hetek asztalára. Iránban fellazítás folyik, amit az iszlám állam és a Gárda eredményesen kezel... Irán egyébként sem arab, hanem perzsa állam.
Irak
"A kezdetben kurd területeken kitört zavargások lassan Bagdadot és más nagyobb iraki városokat is elérték. A kormányzat sikertelenül próbálkozott a miniszteri fizetések kurtításával és az élelmiszerekre kivetett adó emelésének az elhalasztásával eleget tenni a követeléseknek: több ezren vonultak az utcára politikai változást követelve. A tüntetések során iszlamista pokolgépes merényletek és a hatóságokkal való összecsapások miatt eddig már több mint száz ember megsérült, mintegy fél tucat demonstráló pedig életét vesztette."
A Heteknek, a jelek szerint, nem jut eszébe, hogy Irakban az "amerikai demokrácia" helyén keletkezett űrt immár az Al Kaida tölti be. A "dzsihád opció", Arábia és Közel Kelet közös jövője, ill. sorsa, tehát ott már beteljesedett!
Jemen
"A két hete zajló megmozdulásokon a 32 éve hatalmon lévő Ali Abdalláh Száleh elnök ellen és mellette is tüntetnek. A két csoport és a rendőrség közötti összecsapásokban legalább tizenketten meghaltak. A tüntetések mögött a Muzulmán Testvériség jemeni szárnya, az iszlamista al-Iszláh, vagy más néven a Jemeni Reformkongregáció is felsorakozott. A párt egyik fő ideológusa az Egyesült Államok terroristaindexén szereplő muzulmán pap, Abdul Madzsid Al-Zindani, Oszama bin Laden egykori munkatársa. Jemenben a Muzulmán Testvériség, a jelek szerint nem 'alkotmányos' ellenzéki mozgalom, mint Egyiptomban."
Jordánia
"A tüntetések a tunéziai elnök bukásával nagyjából egy időben, január közepén kezdődtek Ammanban és hat másik városban. A tömeg követelései közé már kezdetektől fogva iszlamista hangok is vegyültek. A Muzulmán Testvériség jordániai szárnya, az egyik legerősebb párt, az Iszlamista Akciófront - amely erős pozíciókkal bír a diák-, valamint szakszervezetekben is - már az első perctől fogva egy követ fújt a tüntetőkkel: vezetőjük, Hammam Szaid sejk szerint véget kell vetni az autoriter hatalomnak és annak, hogy korlátozzák a szabadságjogaikat. A hangzatos belpolitikai követelések ellenére az Iszlamista Akciófront szimpatizál a Gázai övezetben diktatúrát bevezető Hamasz terrorszervezettel, és elutasítja a Jordánia és Izrael közötti kétoldalú kapcsolatokat."
Itt még karekterisztikusabb a Muzulmán Testvériség szerepvállalása. Elég régen írtam arról, hogy előbb - utóbb összenő ami összetartozik és hamarosan ugyanazt a nótát, ill. kovet fujják, akiket az izraeli és amerikai imperializmus gyilkol és fosztogat.
Itt azonban az "öntisztulásnak" a libiainál is radikálisabb formája várható. Már régen készülök rá, hogy néhány keresetlen szót szenteljek a "legaljasabb arabnak" Husszein jordán királynak. Őt úgy méltatja épp a Hetek, hogy "Anvar Szadat, Menachem Begin és Jichák Rabin után a közel-keleti békefolyamat újabb nagy alakja távozott el viszonylag fiatalon az élők sorából." Hát' így is lehet mondani. Tény viszont, hogy a legtöbb palesztint nem Izrael gyilkolta le, hanem láncos kutyájuk a "hashemita uralkodó" Husszein. A neves zsidó politológus Noam Chomsky interjújából (is) tudjuk, hogy "1970-ben, volt egy ... ' fordulópont' az ország életében. A Jordán hadsereg (Jordáni szoros szövetségese volt Amerikának) a Jordán diktátor parancsára a palesztin arabokat tömegesen legyilkolta egyetlen hónap, az úgynevezett Fekete Szeptember alatt. Ezt a tömegmészárlást az USA helyeselte." Hát már hogyne helyeselte volna. A gyilkos királyt azóta elvitte az ördög [nem segített az amerikai vajákolás]. Gyilkos rendszere, rendszerének gyilkosai azonban még élnek, de fenik már rájuk a görbe késeket...
Kuwait
Szintén tüntetésre készült az ellenzék (?) februárban. Hát má' mért is ne. De március 8-ára halasztották a felvonulásokat, miután a demonstráció hírére lemondott a számukra elfogadhatatlan belügyminiszter.Ez nagyon kedélyesnek, operettszerűnek tűnik. Majd meglátjuk, ki nevet a végén.
Libanon
Az 1970-es jordániai fekete szeptember után Arafat és akik megmaradtak Dél Libanonban rendezkedett be, amely most a Hamász fennhatósága alatt áll. Mit tetszenek gondolni, most mit gondolnak és mire készülnek?
Marokkó
"Zavargások törtek ki a marokkói királyságban is, több tízezer tüntető vonult az utcákra mintegy tucatnyi városban. A rendőrség és a 'demokrácia kiszélesítését' követelő csoportok összecsapásában mintegy 128 - többségében rendfenntartó - személy sérült meg. A zavargások során fosztogatások törtek ki, a belügyminisz térium szerint középületeket, bankokat és boltokat támadott meg a tömeg. Az eseményeket árnyalhatja a francia L'Economiste korábbi felmérése, amely szerint a 16 és 49 év közötti marokkóiak csupán 16 százaléka tartja terrorszervezetnek az al-Kaidát. Ez magyarázatot adhat arra is, hogy miért lehet az ország legerősebb ellenzéki szervezete a merényletekkel és terrorista kapcsolatokkal gyanúsított Igazság és Fejlődés Pártja. A szervezet egyébként a Muzulmán Testvériség politikai szárnya, és a nyilvánosság előtt mérsékeltnek igyekszik feltüntetni magát, háttérszervezetein, tagjain és sajtóján keresztül azonban radikális, dzsihádista ideológiát propagál." Szép kis vircsaft, mondhatom.
Omán
Sajnos képtelen vagyok önmagamat és pláne az eseményeket utolérni. Már Ománban is áll a bál, az Index híradása szerint.
Palesztina
Izrael írtóháborút folytat azok ellen a palesztinok ellen, akiket eddig nem sierült elüldözni "felségterületéről". Itt "friss hírek" is vannak. "Izraeli harci gépek csapást mértek szombat reggel az Iszlám Dzsihád iszlamista szervezet két gázai övezeti kiképzőközpontjára - közölték palesztin források, de áldozatokról nem tettek említést.Az egyik támadás a déli Hán-Júnisz, a másik a középső Nuszejrát ellen irányult. Az izraeli haderő egyelőre nem fűzött megjegyzést a légicsapások híréhez." olvasható a Metropol 2011. február 26-i tudósításában. Izraelnek előbb - utóbb fizetnie kell a háborús büntettekért. Jól értsék, nem csupán a Knesszet, a kormány tagjainak, a rabbinátusnak, a gyilkos hadsereg parancsnokainak, közkatonáinak, hanem mindenkinek (!) - zu zammen. Így működik a történelem. Ez olvasható a Tórában is, más népekre vonatkoztatva...
Szaud Arábia
Mekka a szent Kába kővel (szentéllyel) a muzulmán világ vallási központja. Mohamed Mekkától északra fekvő Híra-hegy egyik barlangjában elmélkedett, álmodozott, amikor Gábriel arkangyal átadta neki az "írott kendőt". Így született a Korán. Mekkából futott Mohamed Medinába, amely az Iszlám másik vallási központjává vált. Nehezen hihető, hogy Allah híveinek ne lennének olyasféle tervei Mekkával, mint a zsidóknak Jeruzsálemmel. Mekkába vándorolni minden hívő szent kötelessége.
"Mintegy hárommillió muszlim részvételével kezdődött meg vasárnap
2010 november 14-én az éves nagy zarándoklat, a 'háddzs' Szaúd-Arábiában, de egész évben ennél sokkal több, közel 12 millió turista özönlik a királyság szent városaiba, Mekkába és Medinába. A várakozások szerint ez a szám 2025-re az évi 17 milliót is elérheti", olvashatjuk az [origo] tudósításában. Óriási üzlet ez, állapítja meg a szerző. Nem nehéz elképzelni egy ilyen ország destabilizálását, mégoly éber CIA, ill. MOSZAD őrködés ellenére sem.
A Nyugat most próbálja megsaccolni a rothadt szaudi monarchia túlélési esélyeit - pénzügyi alapon... "A Royal Bank of Scotland (RBS) londoni pénzügyi szolgáltató csoport vezető globális kockázatelemzője, Raza Agha a szaúdi 'járványveszélyről' adott kommentárjában kiemelte: Szaúd-Arábia stabilitásának globális jelentősége nem csupán abból ered, hogy ez az ország bír a világ legnagyobb bizonyított nyersolajtartalékával, hanem abból is, hogy a világ legnagyobb olajexportőre, és a legnagyobb termelési kapacitásfelesleg is az övé. Ennek révén Szaúd Arábia a
világ szénhidrogénpiacának 'egyfajta jegybankjaként' is működik, így nem meglepő, hogy a térség instabillá válása, és a megmozdulások járványos terjedésének kilátása felzaklatta az olajpiacot."
Ezt a 'jegybank' szerepet úgy kell érteni, hogy a pusztító hatású olajspekulációkban (olajár robbanások) Szaud Arábia Amerika első számú cinkosa. Mint ilyen egyik legfőbb akadálya a dollármentes új világpénzrendszer létrehozásának. Már csak ezért is vesznie kell. Ez Kína és Oroszország eminens érdeke is. Persze aki közelről kavargat, nem más mint Irán. Csak az ostobák hihették, hihetik hogy ezt a ziccert Irán ki fogja hagyni.-
"A szerző kiemeli, hogy az olajellátást fenyegető térségi fejlemények mellett belső társadalmi feszültségek is erősítik a Szaúd-Arábiával kapcsolatos félelmeket.
Említette, hogy a szaúdi munkanélküliségi ráta hivatalos kimutatások szerint is 10-12 százalék körül jár, és más arab országokban is, ahol már zavargások vannak, ehhez hasonló az állástalanok aránya.
A szaúdi rendszert azonban ettől függetlenül is fenyegetik olyan szélsőséges vallási erők, amelyek 'megvetően tekintenek' a jelenlegi vezetésre annak nyugatbarát külpolitikája és fényűző életmódja miatt.
Mindemellett Szaúd-Arábia az arab világ egyetlen tényleges abszolút monarchiája; az összes többi térségi állam már meghonosított 'valamiféle' demokratikus képviseletet nemzeti parlamentek formájában. Szaúd-Arábiában a politikai népképviselet minden formájának hiánya is hozzájárult az elégedetlenség szításához, és valószínűleg a vallási szélsőségek terjedéséhez is.
Kiemelte azt is, hogy a társadalmi feszültségeket a magas élelmiszer- és ingatlanár-infláció is erősítette, különös tekintettel a 'makacs' munkanélküliségre és a gazdag Perzsa-öböl menti olajemirátusokéhoz mérve viszonylag alacsony egy főre jutó hazai össztermékre (GDP).
Mivel pedig Szaúd-Arábia 'a síita többségű (perzsa) Irán szunnita (arab) ellensúlya', fenyegetést jelent számára az olajban gazdag keleti tartomány síita kisebbségének Irán által nyújtott anyagi és egyéb támogatás is.
Szaúd-Arábiát a keleti partjai előtt fekvő Bahrein felől is járványveszély fenyegeti, sőt - tekintettel a szintén zavargások sújtotta Jemen északi részének síita többségével fennálló feszültségre - a déli határok is sebezhetők - fejtegette.
A szaúdi biztonsági erők is már bizonyították képességüket az elégedetlenkedés terjedésének megakadályozására, így 'abban a valószínűtlen esetben', ha a tunéziaihoz vagy az egyiptomihoz hasonló mértékű társadalmi megmozdulások kezdődnének, a szaúdi hatósági válasz jó eséllyel 'gyors és határozott' lenne."
Ezzel kapcsolatban bátorkodtam úgy vélekedni egy cikkemben, hogy az izraeliekkel megspékelt belső biztonsági erők gyilkosai muszlim gyilkosokkal fognak szembeke rülni. A különbség, hogy az utóbbiak nem pénzért, hanem hitbéli meggyőződésük alapján élnek, ölnek és halnak. Erre mondaná Kohn bácsi: 'mecsoda khölömbség'...
"Mindezek alapján az RBS londoni szakelemzője hétfői kommentárjában - bár hangsúlyozta, hogy a helyzet 'nagyon képlékeny' - nem valószínűsített olyan mértékű politikai felfordulást Szaúd-Arániában, amely elhúzódó vagy súlyos olajellátási fennakadáshoz, és/vagy a kitermelési infrastruktúra jelentős károsodáshoz vezetne."
Hát erről, csak erről van szó, te elemző ökör? Veszik észre a kedves olvasók, hogy nyugaton már csak a "kitermelési infrastruktúrában" tudnak gondolkodni. Az emberi tényező teljességgel elhanyagolható valami. Dehát az emberi tényező vívja felszabadító harcát Amerika és Izrael uralma ellen.
Tunézia
Ott az emberi fáklyákkal kezdődött... "Az elmúlt hetekben sorozatosan gyújtották fel magukat az emberek az észak-afrikai arab országokban, hogy az elnyomás ellen tiltakozzanak, miután egy hasonló akció Tunéziában közvetve megdöntötte az elnök diktatórikus hatalmát. A diplomás tunéziai fiatal, Mohamed Bouazizi tavaly december 17-én lobbantotta lángra magát elkeseredettségében, mert a hatóságok nem hagyták, hogy zöldséget áruljon az utcán, és teljesen kilátástalannak találta az életét. A fiú halála és a rezsimről kiszivárgott kínos WikiLeaks-akták sikeres tüntetéseket robbantottak ki, amelyek elűzték a tunéziai diktátort", olvashatjuk az [origo] híradásában.
Ez az égő áldozat azonban nem érdekli sem Izraelt, sem Amerikát.
Mindezek alapján - ismétlem - biztonsággal kijelenthető, nem "arab válságról", hanem a kapitalizmus általános válságának egy epizódjáról van szó. Ez azonban döntően fontos epizód, amely az agónia időtartamát jelentős mértékben befolyásolhatja.
Végezetül: rövid életet kívánok úgy Németh Sándornak, mint a "Hetek"-nek, de legfőképp annak az ügynek, amelyet képviselnek.
A teljes cikk egyébként a Hetek hetilapban olvasható. Vegyék meg. Lehet, én is rászánom magam.
2011.02.27
Sz. Gy.
